Olvasói levél: Hol vannak a katonák?

A Hármas Népfelkelő Gyalogezred szobra
A Hármas Népfelkelő Gyalogezred szobra - © Fotó: Matey István
Debrecen – A július 6-i és a 7-i Naplóban a Kossuth-szobor restaurálásáról olvastam cikkeket. Bár a szoborról most is keringenek vad hírek, én nem a Kossuth-szoborral akarok foglalkozni – írja olvasónk.

(Még most is mosolygom azon, hogy az ezredforduló tájékán egy konferencián egy akkor még ismert TV-s személyiség két tilinkózás között arról győzködte hallgatóságát, hogy a piszok politikusok eltolták a szobrot a Nagytemplom elől.) Tudomásul veszem, hogy Kossuth és a mellékalakok szobrait kikezdte az idő, és augusztus 20-án visszakerülnek a helyükre. Szóval a Kossuth-szoborért nem kell aggódni! De hol vannak a katonák? Pontosabban most azt kérdezem: hol van a Hármas hősi emlékmű, városszerte ismertebb nevén a Vasbaka? Ezzel kapcsolatban két dolgot kell megemlíteni:

1. Ez az emlékmű a Debreceni III. Honvéd Gyalogezred életben maradt katonáinak adakozásából készült halott bajtársaik emlékére és talán hálaadásul, hogy őket hazahozta Isten. (A gyalogezred a nagy háború alatt kétszer csaknem teljesen felmorzsolódott. Egyszer az orosz fronton, egyszer Isonzónál.)

2. A második világháború után (nálunk a fordulat évének nevezett puccs után) a felhívásra elindult a rabszolgahad felszámolni a múltat. Úgy látszik, Záhonyból indultak, és módszeresen mindent szétvertek, elpusztítottak.

Itt a keleti végeken ez a rabszolgahad alapos munkát végzett. Legjobb esetben csak a koronás címert verték le vagy lefestették Aba-Novák pannóit Szegeden, de a mi vidékünkön alig maradt épen épület vagy tárgyi emlék a múltból. A mi Vasbakánk elég sokáig húzta, de letaszították a talapzatáról, és állítottak helyére egy másik katonát, egy vöröset.

Ő is csúf véget ért: a rendszerváltás őt is ledöntötte. Az ’50-es évek fényes szelei nem fújtak mindig és mindenütt egyforma erősséggel. Ezt a ’80-as évek elején tapasztaltam meg. (Igaz, a glasznoszty akkorra már erősen lecsendesítette azokat a szeleket.) Történt pedig, hogy 10 napon keresztül Nyugat-Dunántúlon csavarogtunk a családdal. Egy nap Lébénybe tévedtünk. Ámulva láttuk meg azt a csodát, ami a főtéren állt. (Ez a templom az ország egyik legjelentősebb római katolikus – az építészetben a román stílust képviselő – temploma.)

A téren egy első világháborús emlékmű állt. Egy baka. A lábánál koronás címer, alatta a következő szöveg: Az ezeréves határainkért elesett hősei emlékére emelte Lébény község közönsége. Akkor felvillant bennem, hogy gyerekkoromban én még láttam a Vasbakát a Poroszlay és az Egyetem sugár út kereszteződésében. Őt keresem: hol a katona? Remélem, rövidesen kiszabadítja a nyolcadik demokratikusan választott magyar kormány, hogy a debreceniek szabadon hajtsanak fejet a hősi halottaik emlékére.)

– Pécsi Samu, Debrecen –


A Napló korábban már hírt adott róla, hogy a szobor a debreceni Kossuth laktanyában található. Az elmúlt évben több ezer gyermek és felnőtt tekintette meg a 3-as szobrot, illetve helyezte el ott az emlékezés virágait. Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Parancsnoksága mindenkit szívesen lát munkaidőben és azon túl is, akik szeretnék megtekinteni a Márton Ferenc alkotta monumentális emlékművet.