Olvasói levél: Ha rendetlenek a gyerekek

Olvasói levél: Ha rendetlenek a gyerekek
© Illusztráció: Getty Images
Bagamér – Gyakori megjegyzés, mely elhagyja pedagógusok ajkát, jelzésértékű az idegi terhelhetőség csúcsán: „…nem bírom tovább!” Az új tanév kezdeti lelkesedésének fénye elhomályosodik félév táján, még inkább a tanév vége felé járó hetekben. Sajnálatos valóság, hogy egyre nagyobb számú gyerek érkezik neveletlen háttérből. Ami ebből következik, hogy az iskolák területén nevelhetetlen jellemzőt hordoznak az ilyen tanulók.

S nem marad más, minthogy a lehetetlennel is szembenézzenek a még (már) reményteljes pedagógusi pályára kötelezett tanárok (tanárnők). Tisztelet a kitartó, minden nap újrakezdő és folyamatosan erejüket generáló pedagógusoknak! Örömmel jelezte a „működik” megjegyzéssel néhány hete a pályája elején tartó pedagógus a nemrégiben adott tanácsom alkalmazását. Tanácsom, féltő szeretetből, valahogy így hangzott annak idején: A fékezhetetlennek tűnő rendetlenkedés kialakulásakor álljon a tanterem egyik napos oldalának ablaka elé, s kinyitva azt, tartson imádkozó csendes perceket. Esetleg valóban imádkozza végig a Miatyánkot. Másik praktikus tanácsom az volt, hogy néhány kis labdát dobáljon a hancúrozó gyerekek keze ügyébe, levezetendő a pajkos feszültséget. Sok egyéb változat a pillanatnyi ötlet és bölcs kigondolás eszköztárából kínálkozhat. Az élet minden területére is igaz lehet, hogy türelemmel többre megyünk, mint hősies hangoskodással.

Hajszoltan felgyorsult korunkban is inkább teremnek a béketűrő lelkület gyümölcsei, mint a gyors sikerre törekvés indulatai! Kísérje sok sikerélmény az oktatásügy bármely területén fáradozók működését!

– Szász Ferenc, Bagamér –








hirdetés