Olvasói levél: Gyász és ünnepnap

Szabadság-szobor, Arad
Szabadság-szobor, Arad - © Fotó: Magánarchívum
Debrecen – Október 6-án két okból is Arad felé fordult a magyar nemzet tekintete: 125 éve, 1890. október 6-án leplezték le a Szabadság-szobrot, így emelve örök emléket a példátlan módon meggyilkolt tizenhárom vértanúnak; illetve 166 év telt el az eszeveszett megtorlások, leszámolások óta. (Itt jegyzem meg, hogy Vécsey Károly megbüntetését a saját apja kérte az udvartól.)

1885 januárjában, alsólendvai Zala György vállalta el – a később történelmi műemlékké váló alkotás – gyakorlati kivitelezését. A világhírűvé vált remekművön valósággal életre kel az „Ébredő Szabadság” (Brüsszelben díjazva); a „Harckészség”; az „Áldozatkészség”; a „Haldokló harcos”.

A monumentális emlékmű főalakja – Hungária – tölgy- és babérkoszorút tart jobb kezében a hősök fölé. Tizenhárom domborművű arckép gyöngysorként koszorúzza a talapzatot. A költségeket (55.694,73 forintot) teljes egészében a polgárság adta össze. Az avatóünnepségen – többek közt – személyesen részt vettek: Damjanich Jánosné, gr. Leiningen Ármin, a Schweidel család rokonai, Lázár Vilmos leánya, Poeltenberg Adél, Knezich Olga, gr. Batthyány Géza, Klapka György, Munkácsy Mihály, Irányi Dániel, Feszty Árpád. Ezen az emlékezetes napon a Vesztőhelyen (Obeliszk) 288 koszorút helyeztek el.

Az idei együttlétet beárnyékolta az, hogy a hivatalos szervek munkaterületté nyilvánították az úgynevezett „megbékélés terét” – ezért a résztvevő emlékezők a belvárosi római katolikus templomba, illetve csak a Vesztőhelyre (emelve 1881-ben) zarándokolhattak el.

Zárásként felhangzott, többek közt, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus nemzetösszetartó zsoltára. A történelmi nap alkalmából emlékérem kibocsátására, illetve egy 1848/49-es állandó kiállítás (Ereklyemúzeum) megnyitására került sor. (nyitvatartás keddtől vasárnapig 9–17 óra)

Megemlítendő a szervezők nyilatkozata is: „Mindarra – ami a haláluk évfordulóján történik városunkban, most, a 166. évfordulón is – úgy tekintünk, mint a világ magyarságának központi emlékrendezvényeire.” Ugyancsak felemelő érzés volt, hogy Kárpát-medence szerte – a magyarság „saját külföldjén” – együtt dobogtak a magyar szívek!

– Hutzler Vilmos, Debrecen –



Sporthírek






hirdetés