Olvasói levél: gondolatok a házasság hetén

Olvasói levél: gondolatok a házasság hetén
© Fotó: Pixabay
Bagamér – Valentin (Szent Bálint, Valentinusz) a hagyomány szerint a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Napját a XV. század végén Angliában hozták gyakorlatba. Hamarosan elterjedt az európai országokban, sokféle népi hagyomány kíséretében, február 14-i megtartásával.

Az Amerikai Egyesült Államokban is jeles ünneppé színesedett. Angliában felismerték ünnepi varázsát, ezért 2008-tól Házasság hete címen, színes programok kíséretében lett ismeretessé. Magyarországon az egyházak liturgiai gyakorlatában is helyet kap a vonatkozó Szentírás alapú üzenetek magyarázataival. Némely kis egyházi körben havonta felolvasásra kerül Pál apostol „Szeretet Himnusza” (1. Kor. 13.). Klasszikus példázat Jézus tanításából a „kősziklára épült ház” maradandó volta.

Korunkban elgondolkodtató, hogy minden második házasság felbomlik. A házasságkötő termeket némi szójátékkal „házasságtörő teremként” is emlegetik. S megannyi könnyelmű vicc is született a házasság intézményéről.

Mégis a nagy kérdésre – van-e jövője a házasságnak? – a válasz egyértelműen „igen” kell legyen. A férfi és nő kötelessége, a „szaporodjatok és sokasodjatok” eredeti teremtettség okán egyértelmű, még ha az idők során (nem büntetlenül) módosítani akarnák is különféle praktikákkal… Az egészségesen működő házasság és család intézménye a vidék települései és városai megtartó erősségei lehetnek. Emberi érvek ingoványos talaja helyett szilárd megtartó erősségű alap kell. Mozdíthatatlan szeretet és hűség-fogadalom, s az építkezés befejezéséig tartó folyamatnak segítésére lehetnek az ilyen napok. A sérelmek feldolgozása egyéni és közösségi szinteken nagy odafigyelést igényel, főként a szakemberek részéről.

A tavaszi kikelet jöttén is hadd ragyogjon a reményteljes jövő sugaraival bőségesen!

– Szász Ferenc, Bagamér –








hirdetés