Olvasói levél: Fontos kérdések

Berettyóújfalu – Sárközy Tamás professzor – lehet, hogy részben utólag – azt mondta: a rendszerváltó politikai elit „tévedésben” volt, amikor azt hitte, hogy az új többpárti és piacgazdaság alapú köztársasági demokrácia igazságosabb társadalmat hoz.

Úgy vélte, hogy a piacgazdaság bevezetése nem igazságosabb társadalmat fog hozni, hanem más, hatékonyabb, és talán az emberi természethez közelebb állót. A rendszerváltó politikai elit tehát – e vélemény szerint – a várható igazságtalanság-növekedést nem hitte, nem tudta, vagy nem „akarta tudni”. Ezért az igazságosabb társadalom ígéretével kampányolva – szándékával ellentétben – „félrevezette” a népet.

Mindezeket tudva vagy sejtve, a rendszerváltozás hajnalán Sárközy professzor azt javasolta: vegyünk elő papírt, tollat és vonalzót, húzzunk egy vonalat, írjuk fel, hogy hol tartunk, majd évente nézzük meg, miből és hova jutottunk anyagilag – idevág Matolcsy György azon gondolata, miszerint „a magyar értékrend középpontjában az anyagi gyarapodás áll” (Matolcsy Gy. „Egyensúly és növekedés”, 2015).
Az elmúlt 26 év alatt ezeket az íróeszközöket nem szerettük meg, ezért eljutottunk a kibogozhatatlan, a magyar fejlődést visszavető anyagi zűrzavar állapotába, ahol az egyik oldalon azért van zűrzavar, mert nincs semmi, a másik oldalon meg azért, mert a felhalmozott vagyoni elemeket már számba se lehet venni.

Ezek után Kiss László lemondott úszó kapitány kapcsán kérdezzük: mi lett volna, ha minden közszereplő kap 1990-ben papírt, tollat és vonalzót azért, hogy felírja addigi bűneit, és vonatkozó magyarázatait. És mi lett volna, ha rendelkezünk olyan társadalmilag elfogadott grémiummal, amelyik ezt megítéli, és azt mondja, „szégyelld magad, de a továbbiakban dolgozz becsülettel, vagy „ne haragudj, de ilyen múlttal eddig és ne tovább”. Akkor nincs Kiss-ügy, mert az ilyen jellegű, értelmesen feltett kérdések rendkívüli fontosságúak a gondolkodni szerető nemzetek számára.

– Dr. Szőke Kálmán, Berettyóújfalu –








hirdetés