Olvasói levél és válasz: “Csend van a megszépült Nagyerdőben” – Hová lettek a madarak?!

Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Konyhás István
Debrecen – Debrecen önkormányzata az elmúlt két évben – sok éves hiányosságot pótolva – igazi vendégcsalogató, pihenésre, kikapcsolódásra és kulturális rendezvények sorát lebonyolító parkerdőt varázsolt a Nagyerdőben. Megszépült és megújult a Békás-tó és környezete, nagyobb lett a vízfelület, sétányokkal övezett, kedvelt környezetté vált. A szabadtéri színpad gazdag programokkal, korszerű körülmények között fogadja a kultúra kedvelőit.

A mélygarázs, a látványszökőkút és a ködszínház egyedülálló jelenség, különösen a fiatalok körében a vízen és vízben járás csalogató lehetőségével. Esténként igen sokan tekintik meg a vízfüggönyre vetített filmeket, igazi attrakció. A világ 4. legjobb stadionjának választották 2004-ben a Nagyerdei Stadiont, mely egyedi arculatával a Debreceniek kedvence lett. A sportolni vágyók sokasága vette birtokba a magas-járdát, futnak a kiváló erdei környezetben a rugalmas rekortán burkolaton.

De hiányérzete van a sétáló embereknek: hová tűntek a mókusok és a változatos hangú énekes madarak? Csend van a megszépült Nagyerdőben, nem hallani a csivitelést!

Vajon hogyan lehetne visszacsalogatni őket a meghittebb környezet és a természetes nagyerdei élettér érdekében? Mint lokálpatrióta és környezetvédő, szeretném megtudni az illetékesek véleményét a Nagyerdő énekesmadarainak általam tapasztalt hiányáról és a visszatelepítési módjáról.

– Katona Géza, Debrecen –


A felvetett kérdésre a TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi Egyesület nevében részben tudok válaszolni, mivel a visszatelepítési, helyreállítási munkálatokban egyesületünk is részt vesz.

2015. január végén, amikor megtörtént a sok vitát kavart cserjeirtás a parkerdőben, egyesületünk természetkárosítás miatt tett bejelentést a hatóságoknak. Az első napokban próbálták az ügyet az akkori zöldhatóságnál elmismásolni, de néhány levélváltás után sikerült tisztázni, hogy jó helyre adtuk be kifogásunkat és nem a város jegyzője, hanem a Zöldhatóság az illetékes. A munkálatokat azonnal felfüggesztették és természetkárosítás miatt a munkát végző Dehusz Kft-t egymillió forint bírsággal sújtotta a hatóság. Igaz, a város jegyzője és több politikus, a várossal nexusban álló „szakember” is azt hangsúlyozta, hogy nem történt károkozás. A tények mást igazolnak. Akkori bejelentésünknek is pont a cikkben felvetett kérdés volt az alapja, mely szerint a cserjeszint kiirtásával megszűnik a madarak élőhelye. Akkor ezt sokan vitatták, azt hiszem, a Békás-tó körüli néma tavasz, egyesületünk álláspontját igazolja a laikusok előtt is. A szakember részére pedig készültek, készülnek tudományos felmérések, de ezzel nem szeretném az olvasókat untatni.

Nagy változás történt 2015 tavaszán több szempontból is, és ezt fontosnak tartom leírni, még mielőtt rátérnék a konkrét természetvédelmi munkára, ami elkezdődött a parkerdőben, hiszen ez az alapja ennek a tevékenységnek. Az egyik a már említett élőhely letarolása, ezt csak négy-öt év következetes és szakszerű munkával lehet megfelelően helyreállítani. A másik fontos változás az volt, hogy a város vezetése és a hivatal dolgozói felismerték, hogy érdemes és hasznos dolog a civilekkel együtt gondolkodni, tervezni és dolgozni. Igaz ennek előszele az a „számonkérés” volt, mely szerint a civilek (egyesületünk) miért csak akkor „reklamál”, ha már a konkrét munka elkezdődik, vagy az engedély megszületik. Erre egyesületünk azt az egyszerű megoldást tudta javasolni, hogy ha bevonnak bennünket a tervezésbe, akkor már ott el tudjuk mondani aggályainkat, ezt követően pedig az engedélyeztetés és annak megtámadási lehetősége a garancia arra, hogy javaslataink nem csak elméleti síkon maradnak. Hiszen amíg nem tudunk valamiről, addig lehetetlen róla véleményt megfogalmazunk, javaslatokat tennünk. Részben a város oldaláról ennek a ténynek a felismerése, de leginkább a hivatal jelenlegi dolgozóinak a hozzáállása az, ami gördülékeny munkát eredményez a helyreállításban.

Akkor most már jöjjön a madárdal, amire még egy kicsit várni kell a Békás-tó környékén. A város több millió forintot költött az elmúlt évben arra, hogy a letarolt cserjeszintet és lágyszárú növényzetet újratelepítse. Több száz tő cserjét és fát (például veresgyűrűsom, mogyoró, tatárjuhar, tölgy), illetve több mint ezer lágyszárú növényt (salamonpecsét, harasztok, gyöngyvirág) sikerült a tavalyi évben elültetni, melyek mind őshonosak és a nagyerdőre jellemző fajok. Az egyeztetések során sikerült megállapodni abban is, hogy az egyik meglévő madáretető helyreállítását elvégzi a Dehusz Kft., egyet a városi költségvetésből, egy másikat pedig civil felajánlásokból sikerült létrehozni. A TerepSzemle Stúdió tavaly télen elindította a Nagyerdő Csirip programját is. A közösségi madáretetésen az egyesület biztosította az „csipegetnivalót” és debreceni polgárok, középiskolások pedig beosztás alapján rendszeresen feltöltötték az etetőket. Sok felajánlást kaptunk, úgy pénzbelit, mint kézzelfoghatót, amiért köszönet illeti a támogatókat is. A parkerdő állapotára jellemző volt, hogy az etetőhely mellé mesterséges búvóhelyet kellett készíteni, annyira nem volt cserjeszint a területen. A telepített cserjék pár év múlva alkalmasak lesznek madarak költésére újra, és ezen kívül civil támogatással madárodúkat is sikerült kihelyezni, ami pedig a cinegéknek, csuszkáknak biztosít fészkelőhelyet. Sajnos az éneklőbb madárfajok (erdei pinty, fülemüle, poszáták) élőhelye nagyon beszűkült a mostani parkerdőben, ezen csak a megnövő fák és cserjék fognak segíteni.

A stadion környékéről azért nem írtam most, mert az egy külön történet, ott akkora tájátalakítás, rombolás történt, amit a rossz tájtervezés miatt sem lehet helyrehozni. Nem beszélve arról, hogy a régi stadion területén kívül eső részek mind Natura területek, ahol ilyen mértékű pusztítást nem lehetett volna véghezvinni törvényesen. Ezért egyesületünk szakemberek bevonásával készíti elő a szabálytalanságok felülvizsgálatát, ami hosszú folyamat, figyelembe véve, hogy az EU illetékes szerveit is be kell vonni a munkába a terület státusza miatt.

– Konyhás István, Terepszemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Egyesület –









hirdetés