Olvasói levél: Befejeződik a mezőgazdaság kapitalista átszervezése

Akt.:
Berettyóújfalu – Az állami földeladások közgazdaságtanát célszerű elemezni. Ez az írás – a részletes vizsgálódás igénye nélkül – most más kérdéseket vet fel.

1. A jelenleg eladásra szánt magyar föld (380 ezer hektár, döntően szántó) stratégiai állami tulajdon (kincs). Várhatóan 2015 végére megtörténik ennek a tulajdonnak az eladása. Az eladás részbeni oka ideológiai, mivel Orbán Viktor miniszterelnök 2010. júniusi kormányprogrambeszédében meghirdette a termelési kapitalizmus építését. Az állami földeladásokkal befejeződik a mezőgazdaság kapitalista átszervezése. Az is lehet, hogy ezzel egyidejűleg megtörténik a magyar kapitalizmus alapjainak lerakása.

A földeladások másik oka a mezőgazdasági termelés racionalizálása, amelyben van igazság.

A földeladások harmadik oka pedig a kormány pénzigénye. A magyar kormány az államháztartási hiányt és az államháztartás bruttó adósságát kézben tartja, de vannak bizonytalansági tényezők például a gazdasági növekedésben és a migrációban. Ugyanakkor a kormánynak vannak állami vagyonfejlesztési céljai.

Összesítve azt mondhatjuk, hogy a harmadik ok: költségvetési félszükségszerűség. (Ezt azért mondhatjuk, mert a földeladásokból származó bevétel mentesítheti a költségvetés kiadási oldalát részben vagy egészben a vagyonfejlesztés kiadásai alól.)

Elsősorban a harmadik ok miatt a kormány úgy döntött, hogy létező háttértörvények alapján, de kormányhatározatban dönt a földek eladásáról. Ha nem ezt tette volna, akkor a befolyó bevételek felhasználásáról a későbbiekben törvényileg el kellene számolnia a parlament felé.

Ha a 380 ezer hektár eladandó földterület árát 1 millió forinttal számoljuk hektáronként, akkor a privatizációs bevétel elérheti a 380 milliárd forintot is. Ezen bevétel realizálásának finanszírozási forrása belföldről forintban adott (földvásárlási hitelkeret, idén ősszel 8 jogcímen folyósítandó mezőgazdasági termelési támogatás, mezőgazdaságban meglévő felhalmozott tőke, mezőgazdaságból kivont felhalmozott tőke, mezőgazdaságon kívüli tőke).

2. A magyar állam stratégiai tulajdonnal rendelkezett a közműveket üzemeltető áram- és gázszolgáltató társaságokban. Ezt a stratégiai tulajdonát – húsz évvel ezelőtt, 1995-ben – eladta devizáért külföldieknek, ami 400 milliárd forintot tett ki.

Az eladás teljes mértékben költségvetési szükségszerűségből fakadt, mivel deklarálták, hogy ezt az összeget az államadósság csökkentésére fordítják. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ebben a lépésben a liberális (vagy neoliberális) gazdaságpolitika is megnyilvánult vagy tetőzött be. Továbbá azt is rögzítették, hogy az eladás célja a magyar társadalom és gazdaság magasabb színvonalú és biztonságosabb energiaellátásban való részesítése, amiben akkor volt igazság.

Érdemes visszanézni, hogy akkor a szocialista – szabad demokrata kormány milyen jogi felhatalmazás alapján cselekedett.

3. A kormányok mindkét esetben elősegítették a privatizációt. A földeladásoknál a források biztosításával illetve felmérésével, az energiaszolgáltatásnál pedig azzal, hogy a külföldi befektetők számára 8 százalékos eszközarányos nyereséget garantáltak. Valójában folyamatos költségvetési bevételről mondtak le (például a földprivatizáció után nem lesz permanens bérletidíj-bevétel). Arról, hogy a jelzett privatizációk után a költségvetés adóbevétele nőhet, szó sem esett, illetve esik.

Azt is meg kell jegyezni, hogy mindkét esetben igen rövid idő jellemzi a privatizációs folyamatot.

4. A földeladások majdani társadalmi hatásai elemzésre szorulnak. Más tényezőktől eltekintve – meglátásom szerint – az energiaszolgáltatási szektor privatizációja nagymértékben fokozta a magyar szegénységet, és jelentősen hozzájárult a magyar termelő vállalatok (főként a kis- és középvállalatok) tömeges tönkremeneteléhez.

Azt gondolom, hogy minimum 1914 óta mi magyarok – az okokat nem vizsgálva – kényszerpályán vagyunk és majdnem mindig az idő fogságában és a pénzhiány szorításában cselekszünk.

– Dr. Szőke Kálmán, Berettyóújfalu –



További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés