Olvasói levél: Álom, álom, miért nem jössz…

Olvasói levél: Álom, álom, miért nem jössz…
© Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Feléledt a magyar örökzöld sláger, amelyet egyre többen húzatnak, de még többen szeretnének húzatni a nagybetűs, korrekt versenyen alapuló, hatékony piacgazdaságunk közepette. A modern változat így hangzik: „Álom, álom mért nem jössz, mért nem jössz a vágyakozó szívembe. Mindig az az osztó, mindig az az óvó állam jár az eszembe.”

A nóta mai jelentőségét sokezres számban nem ismerték fel az utóbbi években tönkrement kiskereskedők (vasárnapi boltzár), kisüzemek (pl. pékségek), de még bizonyos nagy cégek (pl. 1600 főt foglalkoztató Palócnagyker) sem. Ezért az agyi tunyaságért egzisztenciavesztéssel fizettek. Ez a nóta pedig nem betiltott nálunk, mivel a kormány még a népszabadságosoknak is azt üzente, hogy miért nem dalolták el szerenádként a kormányablak alatt az újság megmentéséért fohászkodó nótájukat. A népszabisok nem daloltak, a kormány meg nem segített.

Abba az elsősorban lelki(!), nem pedig közgazdasági folyamatba, hogy miért került 3 milliárd forintos csődbe az Alexandra könyvkereskedő cég, nehéz belelátni. Jobb azt mondani a könyvkiadók oldaláról, hogy Matyi Dezső Alexandra-vezér a fekete bárány, mert nem tud 3 milliárd forintot kifizetni a könyvkiadóknak. Lehet, hogy Matyi Dezső túlzottan törtető és nagyravágyó volt, de ez a stílus nyilván komoly támogatást nyert a bankoknál, a könyvkiadóknál és más fontos szereplőknél (pl. nyomdák). A jegenyefák azonban nem nőnek az égig, és természetes(!), hogy a gépezet előbb-utóbb recsegni-ropogni fog. Ekkor kezdődik a szokásunk szerinti széthúzás, ami tanácstalanságban, előremenekülésben, fékbehúzásban és a másik – vérmérséklettől függő – kárhoztatásában nyilvánul meg. Az előremenekülő – mert nem tehet mást – Matyi Dezső, a fékbehúzó pedig valamely pénzügyileg erős könyvkiadó, vagy ami valószínűbb, valamelyik nagybank. Ha nincs finanszírozó bank, akkor a felgyülemlett kimutatott, vagy ki nem mutatott veszteségek miatt nem lehet kifizetni a könyvkiadókat, mert „másra” (pl. a könyvesboltok bérletére, a dolgozók fizetésére, az energia számlákra) kell a pénz. Ha a könyvkiadó nem kap pénzt, akkor nem szállít könyvet. Amiből viszont az következik, hogy egyre kevesebb pénz lesz. Az idő forgott, a gépezet megállt és az Alexandra, illetve a magyar könyvszakma majdnem(!) teljesen csődbe ment. A dolog pikantériája az, hogy ez a magyar könyvszakmánál következett be, pedig, ha valakiknek tudni kell, hogy „miből mi következik”, azok a könyvesek, hiszen náluk a világ minden szellemi áramlata megjelenik. Most felismerték, hogy Magyar­országon – kereszténységünk ellenére – van egy hatalmas ülő Buddha, a Magyar Kormány, aki, ha akar, segít. 3 milliárd forintos mentőövért hozzá folyamodtak. Ezzel azonban nemcsak önmagukat mentik, hanem építik a kapitálszocialista, vagy szociálkapitalista új hazát. Résztvevői a most folyó új magyar politikai szótáralkotásnak. Ennek kezdő kulcs­szavai: állam, álomállam, államálom, de legfőképpen: állami támogatás.

– Dr. Szőke Kálmán, Berettyóújfalu –