Olvasói levél: Alkotók

Aranyvasárnap előtti szombaton egy szürke, esőcsapkodós napon elindultam a régi, „nyitott” városházára, ahol két napig iparművész és kézműves mesterek kínálták természetes anyagokból készült portékáikat.

Már a kapualjban elhelyezett asztaloknál is elidőztem. A szemem csak úgy ragyogott a sok szépség láttán. Textilek, tűzzománcok, selyemre festett különböző kelmék, termékek, szaruból készült tárgyak, kerámiák, ékszerek, valamint szalmából készült karácsonyi díszek, betlehemek látványa kápráztatott el. A lépcsőfordulóban „kisasszony-hófehér” köténykéket és réztárgyakat láttam. Az emeletre érve ünnepi asztalra való kompozíciók, csomagokra helyezhető angyalkák kötötték le a figyelmemet. Ami a legmeghatóbb volt számomra, az, hogy az egyik asztalon rengeteg, szebbnél szebb Richelieu-kézimunka, angyalkák, gerlicék látványa ejtett rabul. Az egyik napon egy hófehér glóriás angyalka, a másikon egy ekrü színű trombitás angyalka által csábultam el. A termékekkel telített asztallal szemben, a varrógépnél kedves, mosolygós idős úr, Boján Imre dolgozott szorgalmasan. A szívem-lelkem ujjongani kezdett az örömtől. Csoda, ahogy férfi létére ilyen gyönyörű „női” alkotásokkal nyűgözi le a szemlélőt, elmondása szerint immár 20 esztendeje. Csak úgy sugárzott a lelkéből a nyugalom, a béke, a szeretet a munkája felé, és az emberek irányába is. Már ezért érdemes volt elmennem, hiszen itt is töltekezhettem. Néhány méterrel arrébb menve számomra bekövetkezett a másik csoda. Kedves, idős hölgy által készített kézimunkák, vert csipkék hatása alá kerültem. Mily csodálatos, Isten adománya ez a korosabb alkotó emberek számára. Csak szívemből tudom kívánni, hogy a jó Isten még sokáig adjon erőt, egészséget, s nem utolsósorban jó szemet alkotói munkájukhoz.

Antalfy Katinka, Debrecen