Olvasói levél: A keresztény etika hiánya hazánkban

Olvasói levél: A keresztény etika hiánya hazánkban
© Illusztráció: Getty Images
Hajdúszoboszló – A szegénység felszámolása terén a társadalom számára hasznos változást – Ferenc pápa szavaival – akadályozza a közömbösség globalizációja, „részvétlenné válunk mások fájdalomkiáltása hallatán, mások drámája nem érdekel bennünket”.

Amíg ez a közömbös magatartás jelen van a társadalomban, addig nem lehet kedvező fordulatra számítani. Ugyanis a parlamenti választásokon a passzív szegénységben élő emberek nem tudják érdekeiket kikényszeríteni. Csak akkor lehet az államtól szociális alázatot elvárni, ha a társadalomban jelen van a szolidaritás.

Ferenc pápa életútja és gondolatai jelentős segítséget nyújtanak az emberiség jövőjét is veszélyeztető szegénység elleni harcban. A pápa hangsúlyozza, hogy „senki sem érezheti úgy, hogy mentesülhet a szegényekkel és a társadalmi igazságossággal való törődés feladata alól”. Ezen kijelentése különösen a kormánynak szól, amelynek a közjót kell szolgálnia. Ez a jelenben a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat kapcsán nagyon időszerű gondolat.

Kenneth J. Arrow professzor Etikai gondolkodás és gazdasági tranzakció című írásában kifejti, hogy az állam kötelezettsége a piac jövedelem elosztó hatásának módosítása, hogy azok is elfogadható emberi életet élhessenek, akiknek adottságait a piac nem ismeri el megfelelőképpen. A 2016. évi hazai költségvetési törvényjavaslat nem tükrözi ezt a jövedelemelosztó hatást, az egykulcsos szja erősíti a piacgazdaságban létrejött polarizációt. Arrow tanulmányában, sok közgazdásszal összhangban rámutat arra, hogy a jövedelemátcsoportosítás eszköze az adórendszer „amelyik a terhek nagyobb részét a tehetősebbekre hárítja”. A hazai adórendszer ezzel szemben a gazdagoknak kedvez, ezáltal erősíti a piacgazdaságban szükségszerűen kialakult polarizációt.

Peter J. Hammond is hangsúlyozza, hogy „nem szabad vonakodni az olyan gazdaságpolitikától, mely sok szegény számára előnyös, még akkor is, ha ezáltal a gazdagokat arra kényszeríti, hogy áldozatokat vállaljanak”.

A magyar gazdaságpolitika nem ezen gondolat talaján készült. Nem csak Ferenc pápa és II. János Pál, hanem elődeik is Hammond gondolatai mellett szálltak síkra. VI. Pál pápa hangsúlyozta, hogy „a szerencsésebbeknek le kell mondaniuk bizonyos jogaikról, hogy javaikat készségesebben tudják mások rendelkezésére bocsátani”.

Sajnos, a magyar adórendszer fényévnyi távolságra van ezen humánus céloktól, a keresztény etikától.

– Dr. Takács Imre szakközgazda, Hajdúszoboszló​ –








hirdetés