Oltás: ki vele, ki ellene

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © MTI Fotó: Rosta Tibor
Budapest – Diftéria, gyermekbénulás, kanyaró és rózsahimlő – mára e bajok feledésbe merültek.

A megfelelő védőoltások hatékonyságának köszönhetően az egykor rettegett gyermekbetegségek eseteinek száma jelentősen visszaesett, sőt, Európát gyermekbénulásmentes övezetté nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

De elmondható-e ugyanez a humán papillomavírus (HPV) fertőzésről, ami tízből nyolc nőt érint, és számos daganatos megbetegedésért felelős? Vagy a bárányhimlőről és a rotavírusról? A rotavírus okozta – naponta akár húsz alkalommal is jelentkező – hányás és hasmenés kisgyermekek ezreit érinti, míg a HPV okozta méhnyakrák – amely csaknem teljes mértékben megelőzhető a vírus elleni védőoltással és rendszeres szűréssel – 28 ezer halálos áldozatot követel évente Európában. Az elszomorító statisztikák hátterében továbbra is főként a tudatlanság és a figyelmetlenség áll.

Az érvényben lévő védőoltási programoknak jelentős szerepe van a vírusok okozta megbetegedések és halálozások visszaszorításában: világszerte évente 2-3 millió ember életét köszönhetjük a vakcináknak. Ugyanakkor az oltásellenes mozgalmak népszerűsége továbbra is folyamatosan nő, és komoly szerepük van például abban, hogy a rotavírus miatt még mindig évente csaknem félmillió kisgyermek veszíti életet. Pedig a fájdalommentesen, szájon át beadható védőoltás több mint 94 százalékos védelmet nyújt a vírussal összefüggésbe hozható súlyos hasmenés és hányás ellen.

– Az egyik leggyakoribb tév­hit az, hogy a védőoltások élő, fertőzőképes vírust tartalmaznak, és közvetlenül a védeni kívánt szerven fejtik ki a hatásukat. Pedig a legtöbb vakcina csak egy, a vírushoz megszólalásig hasonlító anyagot tartalmaz, amely képes megtanítani az immunrendszert arra, hogy felismerje a kórokozót, majd a fokozott immunanyag-termelésnek köszönhetően megelőzze a betegséget. Az influenza elleni védőoltás nem közvetlenül a torkon fejti ki a hatását, így nem tud gyulladást okozni, de a méhnyakrák kialakulását megelőző HPV elleni vakcina sem a méhre van hatással, így nem tud meddőséget okozni – hívta fel a figyelmet dr. Szőnyi György, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke az immunizációs világhét alkalmából.

Vigyázat, felnőttek!

Egyes gyerekbetegségek a felnőttekre nézve is veszélyesek, sőt, gyakran súlyosabb lefolyásúak.

– A gyermekkori betegségek terén szintén nagyon hiányosak az ismeretek: sok szülő például a mai napig nem tudja, hogy a bárányhimlő tüdőgyulladáshoz vagy agyvelőgyulladáshoz is vezethet, s hogy a második vagy harmadik családtag fertőzése súlyosabb lefolyású lehet az elsőnél. A tévhitek és a félelem miatt sokan nem élnek a védőoltás lehetőségével, pedig létezik olyan vakcina, amely akkor is véd, ha a kisgyermek már találkozott a bárányhimlő-fertőzéssel (például egy bölcsődei vagy óvodai közösségben), de 3 napon belül megkapja az oltást – fejtette ki dr. Király Balázs gyermekorvos. – Fontos kiemelni, hogy az általános oltásellenesség, vagy a kötelező oltások beadásának megtagadása olyan járványok kiújulását is kockáztatja, amelyek már feledésbe merültek – tette hozzá a szakértő.

A férfiaknak is érdemes

A HPV számos rákos megbetegedésért tehető felelőssé, és a férfiakat is veszélyezteti.

– A méhnyakrák megelőzésében hatalmas előrelépést jelent, hogy a magyar kormány ingyenesen biztosítja a kétkomponensű HPV elleni védőoltást a serdülőkorú lányok számára. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy nemcsak nekik, hanem az idősebb korosztálynak és a férfiaknak is érdemes beoltatni magukat, mert a vírus nemcsak a fiatal lányokra nézve jelent veszélyt – foglalta össze dr. Csutora Péter orvosigazgató.

– Mivel legtöbbször a méhnyakrákot említik a HPV-vel kapcsolatban, a fertőzésre gyakran női betegségként tekintenek, pedig minden második férfi életében legalább egyszer találkozik a fertőzéssel – tette hozzá. A legújabb, kilenckomponensű HPV elleni védőoltás közel 100 százalékos védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben.

ÉKN








hirdetés