Olavósi levél: Trianon – Az ilyen békediktátum nem vezethet az örök békéhez

Megkérdőjelezhető-e Csehszlovákia feloszlása? Ennek volt-e köze az I. világháború utáni párizsi békediktátumhoz?

1918. október 28-án alakult meg a Csehszlovák Köztársaság. Október 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács kimondta egyesülését Csehországgal. Október 27-én gróf Andrássy Gyula külügyminiszter felajánlotta Wilson amerikai elnöknek a különbékét. November 3-án aláírták az antant hatalmak és az Osztrák–Magyar Monarchia közötti fegyverszünetet. Az 1920. június 20-ai békekötés során Magyarország lemondott területeiről: Szlovákiáról, Kárpátukrajnáról Csehszlovákia javára, Nyugat-magyarországi területi sávjáról Ausztria javára, Horvátországról, szlovén területekről és Bácskáról Jugoszlávia javára. Bánságról részben Jugoszlávia, részben Románia javára. Meghatározott összegű jóvátétel fizetésére kötelezte magát és legfeljebb 35 000 főnyi hadsereg fenntartására, a belső rend és nyugalom biztosítására. A békeszerződés a sok nemzetiségű Magyarország felbomlását nemzetközileg így törvényesítette. Ezzel a Duna-medence térségében élő népek közötti ellentéteket felkorbácsolta, ami a német militarizmus és a kisemmiző olasz imperializmus felé terelte az országot.

 

Milyen nemzetközi jogot kellett módosítani?

Felvetődhet a kérdés, hogy ha annak idején Csehszlovákia kapta a Felvidék egy részét, milyen döntés alapján adhatták azt később Szlovákiának, mivel a békediktátum idején még nem létezett önálló Szlovákia? Ugyanez a kérdés merült fel részemről Jugoszlávia esetében, mivel abban az időben nem létezett önálló Szerbia sem? Milyen nemzetközi jogot kellett módosítani, hogy Csehszlovákia átadja önhatalmúlag a területet Szlovákiának, vagy a másik esetben Jugoszlávia a Bácska-Bánát területet Szerbiának?

 

Meddig lehet érvényben?

 

Ezen békediktátum vajon meddig lehet érvényben, vagy a trianoni békeszerződés egyszer és mindenkorra ezen területi felosztást véglegesnek tekinti? Mert az ilyen békediktátum nem vezethet az örök békéhez, mivel bennünk, magyarokban, még talán majd az utódainkban is, ezen területek hovatartozása állandóan fel fog vetődni. Szerintem az EU hivatott arra, hogy ezen területen is végre már egyszer rendet teremtsen. Ezt várja a magyar nemzet, a magyar nép is.
 

Takács Lajos, Debrecen








hirdetés