Kósa: “A mi demokráciánk 1956-ból fakad”

Akt.:
Kósa: “A mi demokráciánk 1956-ból fakad”
© Fotó: Matey István
Debrecen – Miként az emberek, úgy a nemzetek életében is vannak olyan pillanatok, amikor nem számolva a realitásokkal és a következményekkel, egyszerűen csak teszik azt, amit szívük szerint helyesnek gondolnak. 1956 kétségkívül ilyen pillanat volt a magyar nemzet életében – fogalmazott Kósa Lajos országgyűlési képviselő pénteken, az Egyetemi Templom előtti 1956-os emlékműnél rendezett megemlékezésen.

Hétköznapi hősök

Szavai szerint az akkori hétköznapi hősök azért mentek ki az utcára, mert őszintén hitték, hogy a nemzet szabadsága, méltósága, a magyar emberek elemi jogai megkövetelik, hogy tiltakozzanak. „A magyarság ebből a szív szerinti bátorságból mutatott példát Európának. Éppen ezért Európa csak akkor maradhat hű és igaz a magyar forradalomhoz, ha soha, egyetlen pillanatra sem enged azoknak az erőknek, akik eltiporták a magyar forradalmat” – jelentette ki Kósa Lajos.

A bátorságból fakad

Ezután Debrecen egykori polgármestere arról beszélt hallgatóságának, hogy „a mi demokráciánk 1956-ból fakad. Ebből a bátorságból, a szív hangjából…”. Mint mondta, ezek alapján lehet megérteni azt, hogy mi magyarok a jelenkori demokráciában olyan ügyek mellett törünk lándzsát (ha kell, a saját európai szövetségeseinkkel vitatkozva is), amelyekről mások azt mondják, hogy miért állunk ellen, miért kellene megvédeni a magyar és az európai határokat, amikor ez lehetetlen. És lám, ahogy az eleink 1956-ban megmutatták, hogy mit jelent a szívre hallgatni, úgy talán mi is megmutathatjuk most azt, hogy a kereszténység, az európai civilizáció, az európaiság, a kultúránk és a társadalmi értékeink igenis megvédhetőek.

Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

Európa elveszett?

„Egyesek szerint Európa elveszett, de mit lehet tenni. Mit lehet tenni? Például azt, amit akkoriban a magyarok tettek. Hogy nem számolva a realitásokkal, a következményekkel, a miniszterelnökük még november 4-én is arról beszélt, hogy csapataink harcban állnak, és a világ segítségét kérjük; ami persze elmaradt” – mondta Kósa Lajos. Majd arról beszélt, hogy vannak, akiknek a demokráciája nem 1956-ból, hanem 1989-ből eredezik. Szerinte ez utóbbi felfogás hívei azok, akik nem tudnak különbséget tenni szögesdrót, vasfüggöny és kerítés között. – Miközben a vasfüggöny valójában börtönrács volt, a kerítés nem a szabadság korlátozása, hanem a szabadság védelme. Azt a jogunkat ugyanis senki nem vitathatja el, hogy mi döntsünk arról, kivel akarunk az országunkban együtt élni és kivel nem, kit engedünk be és kit nem. Magyarország kapui a tisztes szándékkal érkezők előtt ma is nyitva állnak, de a kerítésünk a betolakodók előtt nem – jelentette ki a kormánypárti politikus.

Komolay Szabolcs alpolgármester az ünnepi közgyűlés szónokaként arról beszélt, hogy mi magyarok képesek vagyunk sokáig magunkba zárni a még oly feszítő elégedetlenségeinket is, inkább mentséget keresünk, sőt, olykor még mentegetjük is a felelősöket.

Fotó: Matey István (galéria) Fotó: Matey István (galéria) ©

– De egy idő után, amikor feltűnik a jel, és belenézünk egymás szemébe, ugyanaz a gondolat jár a fejünkben: elég volt! És akkor hiába a hatalom agresszivitása, lekezelő, kioktató pökhendisége, az ígéretek garmadája, mert akkor az eddig megszégyenített, elbátortalanított magyarok összekapaszkodnak, felemelik a fejüket, és halált megvető bátorsággal belevágnak a változtatásba – utalt 1956 kapcsán a magyar néplélekre a városvezető, hangsúlyozva, hogy a mi múltunk olyan mélyen gyökerezik Európa történelmében, hogy kitörölhetetlen nyomokat hagyott abban.

HBN–PA








hirdetés