Harapófogóba kerültek a baromfisok

Bár a madárinfluenza már januárban felütötte fejét hazánkban, kisebb szünet után március végétől kezdett valódi pusztításba. A kór egyelőre megállíthatatlannak tűnő gyorsasággal terjed, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai szerint

a két érintett megyében – Bács-Kiskunban és Csongrádban – április közepéig 226 állattartó telepen mutatták ki a H5N8 vírus jelenlétét, a betegség miatt pedig csaknem három és fél millió szárnyast öltek le.

A járvány végét egyelőre a szakemberek sem látják, azt azonban már most biztosra veszik, hogy a gazdák kára több milliárd forintra rúg − írja a Magyar Nemzet.

A baromfitartók és a vágóhidak helyzetét a madárinfluenza mellett a koronavírus-járvány, illetve a betegség terjedését megfékezni hivatott korlátozások is tovább nehezítik. Bár a járvány hazai megjelenése utáni néhány hétig hosszú sorok kígyóztak a hentesek előtt, a csirkehús pedig rövid időre hiánycikk lett az országban, a pánikvásárlások lecsengésével alaposan visszaesett a vágóhidakra érkező megrendelések száma. Ennek oka, hogy a szállodák és az éttermek bezártak, ahogyan a közétkeztetés is jórészt szünetel.

Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint

mára jelentős túltermelés alakult ki a piacon, ami komoly áresést hozott.

A koronavírus-járvány miatt mintegy húsz százalékkal csökkentek az árak a baromfipia­con, a készletek azonban ennek ellenére sem apadnak, sőt, napról napra tovább gyarapodik az eladhatatlan árumennyiség. A terméktanács elnöke az M1 adásában arról is beszélt, hogy a járvány a rövid távú veszteség mellett hosszabb távon is hatással lehet az ágazat helyzetére.

Az élőcsirke felvásárlási ára gyakorlatilag az önköltségi szint alá süllyedt, így a termelőknek nem éri meg újratelepíteni az állományokat.

Ugyanakkor, ha sokan döntenek így és Európa-szerte levágják a szülőpárokat, annak néhány hónapon belül komoly következményei lehetnek a kínálati oldalra.

A szakmai szervezet szerint a jelenlegi veszélyhelyzetre hivatkozva korlátozni kellene a harmadik országokból érkező importot, amely évenként 850 ezer tonnányi baromfihúst tesz ki.

„Ha ezt a bátor lépést az Európai Bizottság megtenné, az olyan piaci átrendeződést eredményezne, amely segítene megoldani az uniós termelők problémáit” – hívta fel a figyelmet Csorbai Attila. E mellett más korrekciós intézkedésekre is szükség lehet, a hízott libamájjal foglalkozó termelőknek például finanszírozási oldalról is segítő kezet kellene nyújtani.

Borítókép: illusztráció/Baromfifeldolgozó gépsor a baromfivágással és -feldolgozással foglalkozó Master Good Kft. üzemében Kisvárdán 2020. április 17-én