OGY – Varga: a növekedés ellensúlyozhatja a járulékcsökkentés miatti bevételkiesést

Budapest, 2016. december 1. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (szemben, k) éves miniszteri beszámolóját tartja az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2016. december 1-jén.
Budapest, 2016. december 1. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (szemben, k) éves miniszteri beszámolóját tartja az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2016. december 1-jén. - © MTI Fotó: Illyés Tibor
Budapest – A gazdasági növekedés ellensúlyozhatja a járulékcsökkentés miatti bevételkiesést, jövőre 3 százalék feletti bővüléssel számol a kormány – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában éves meghallgatásán csütörtökön.

Elmondta, a minimálbér-emelés makrogazdasági hatása 180 milliárd forint bevételt hoz, míg a járulékcsökkentés 410 milliárd forint kiesést okoz a költségvetésnek.

A kormány vállalta, hogy csökkenti a terheket, a két intézkedés együttes hatása jelentős forrást hagy a gazdaságban. A kormány bízik abban, hogy a megnövekedett gazdasági teljesítmény biztosítja az egyensúlyhoz szükséges bevételt – tette hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta: nem tervezik a 2017-es költségvetés módosítását, erről majd az első 3 hónap adatai után lehet dönteni. Elmondta azt is, hogy az idén tartható a GDP-arányosan 3 százalék alatti hiánycél, az első kilenc hónapban 0,7 százalék volt az államháztartási hiány az uniós módszertan szerint.

Az idén 2-2,5 százalékra várt növekedés köszönhető a mezőgazdaságnak jó teljesítményének, a nettó bérek 7,6 százalékos emelkedésének, a foglalkoztatás bővülésének, és ezzel együtt a rekordalacsony munkanélküliségnek, a visszafogott inflációs környezetnek – ismertette. Kitért arra, hogy az ipar – szerkezetváltás miatt – gyengébben teljesít, 9 hónap alatt 1,5 százalékkal bővült, az építőipar első három negyedéves csökkenésének oka, hogy kifutnak a nagy uniós forrásból megvalósuló beruházások. Varga Mihály az idei év eredményei között kiemelte a múlt héten 6 évre előre megkötött béremelési megállapodást, amelyet minden egyes munkavállalói és munkaadói partner aláírt és a társasági adó kulcsának egységesen 9 százalékra csökkentését jövőre.

Volner János (Jobbik) azt kérdezte, miért tartották fenn a letelepedési kötvényeket, amikor azok 2014 decembere óta veszteséget termelnek a költségvetésnek a normál euró alapú kötvényekhez képest. Úgy vélte, a közvélemény félrevezetése, hogy a kormány “vállalta a minimálbér emelését”, mivel azt a munkáltatók fizetik be, és a költségvetésnek van bevétele belőle, mert adótartalma kétszeresére nőtt 2010-hez képest.

A képviselő megkérdezte azt is, miért nem írták elő a kormánnyal stratégiai megállapodásra lépő cégeknek a bérfejlesztést, amikor sok milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapnak.

Szakács László (MSZP) szerint régiós kontextusba helyezve már nem olyan jó a 2-2,5 százalékos növekedés amikor a közép-európai átlag 2,8-3 százalék, Románia gazdasága 4, Szlovákiáé 3,5 százalékkal bővül. Megkérdezte, hogy a jegybanknál keletkezett 280-300 milliárd forint nyereséget miért alapítványok kapják és nem a költségvetésbe fizetik be osztalékként.

Galambos Dénes (Fidesz) azt kérdezte, mi történt az elmúlt egy évben az elektromobilitás fejlesztése területén.

Varga Mihály válaszában felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány nem bocsátott ki eurókötvényt, mivel célja, hogy egyre kevésbé függjön az ország a külföldi hitelezőktől, és a forintalapú kötvénypiacon bocsásson ki papírokat. A magyar lakosság számára elérhető Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) kamata magasabb euróban is, mint a letelepedési kötvényé – tette hozzá.

Elmondta: a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött cégek foglalkoztatást és beruházásokat vállaltak, a Magyarországon működő autógyárak többet fizetnek a munkavállalóknak a magyar átlagbérnél. Varga Mihály elmondta azt is, hogy a kormány is vállalt a minimálbéremeléssel, ugyanis 200 ezer ember dolgozik minimálbéren a közszférában, akiknek a kormány 15 százalékkal emeli a bérét jövőre. A miniszter szerint mindig van olyan régiós ország, amelyik jobban növekszik, mint Magyarország. Romániánál Magyarország sokkal jobb helyzetben van az életszínvonalban, egy főre vetített vásárlóerő paritásban – emelte ki.

Elmondta: a jegybankról szóló törvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatósága dönt a bevételek felhasználásáról. A kormánynak “nem osztanak lapot”, ami megfelel annak az uniós elvárásnak, hogy szétválasszák a monetáris és fiskális politikát – tette hozzá.

A miniszter beszámolt arról, hogy a kormány az adókedvezmények mellett 1,5 millió forinttal támogatja az elektromos autók vásárlását.

– MTI –








hirdetés