OGY – Ptk.-módosítás: változnak a zálogjog szabályai

Budapest – Megszavazta a parlament hétfőn a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, az értékpapírjog és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének egyes szabályait is.

A változtatásra 118 képviselő szavazott igennel és 65 nemmel.

A kormány szerint a módosításra a zálogjog területén a gazdasági növekedés érdekében van szükség, más területeken pedig az uniós szabályozásnak megfelelés, illetve a szülőtartás intézményénél például az alaptörvény rendelkezéseinek törvényi szintre átültetése a cél.

A törvény a hitelbiztosítékoknál visszaállítja a két éve bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.

Az indoklás kiemeli, hogy az új Ptk.-val meghonosítani kívánt különvált zálogjog nem vált be, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja pedig az, hogy növekedjen a jelzáloglevél-piac szereplőinek a száma és ezzel összefüggésben élénküljön a banki refinanszírozási piac. Ehhez szükséges az önálló zálogjog intézményének az újraszabályozása.

A törvény a különvált zálogjog hitelezési gyakorlatban betöltött nem túl jelentős szerepét megszünteti, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi intézmény az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa át, mely eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól.

Februárban az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a Ptk.-módosításról tartott háttérbeszélgetésen Nagy Márton, az MNB alelnöke azt fejtegette: a jegybank az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be szabályozási és más eszközökkel a jelzálogpiac újjáépítésébe. Nagy Márton és Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen a lakáshitelkamatok csökkenéséhez és a csok (családi otthonteremtési támogatás) sikeréhez.

Akkoriban egy szakmai konferencián Bodzási Balázs, az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a zálogjog átalakításának szükségessége mellett érvelve elmondta: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani. A Kúria polgári kollégiuma ugyanakkor nem támogatta a zálogjog módosítását.

A hétfőn megszavazott Ptk.-módosítás a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó szabályok körében a jelenlegi szabályozás helyett, amely a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget állapít meg – és az indoklás szerint “a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okoz” -, bevezeti azt a szabályt, hogy a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A jogi személlyel egyetemleges felelősségnek akkor van helye, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta.

A Ptk.-módosítás törvényi szinten nyomatékosítja a nagykorú gyermekek alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét, tovább egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége.

Az ilyen ellátás ellenértékének megtérítését a tartást nyújtó egy éven belül követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől. Az indoklás szerint “tehát olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől”.

Az elfogadott kódex kimondja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatóak, ha ehhez kapcsolódóan a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját. Az indoklása szerint ezt a módosítást a tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtése indokolja.

Változott a szerződésátruházás szabályozása, egyszerűsödött az értékpapír fogalma, továbbá a párhuzamosságok megszüntetése érdekében egységesebb lett az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályozás.

A Ptk. módosításának nagyobb része július 1-jén lép hatályba, a zálogjogi rendelkezések azonban október 1-jén, az értékpapírokra vonatkozóak pedig 2017. január 1-jén.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés