OGY – Pintér Sándor változatlan célokkal vezetné a Belügyminisztériumot

Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt (j) a kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, valamint a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén az Országgyűlés Irodaházában 2018. május 14-én. Mellette Pogácsás Tibor államtitkár (b), Kontrát Károly államtitkár (j2) és Papp Károly országos rendőrfőkapitány (j).
Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt (j) a kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, valamint a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén az Országgyűlés Irodaházában 2018. május 14-én. Mellette Pogácsás Tibor államtitkár (b), Kontrát Károly államtitkár (j2) és Papp Károly országos rendőrfőkapitány (j). - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – Pintér Sándor változatlan célok mellett kezdené meg negyedik belügyminiszteri ciklusát, amelyben továbbra is Magyarország kultúrájának, nemzeti szuverenitásának megvédésére törekedne a rend és a biztonság megtartása mellett. A jelenlegi tárcavezető erről az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságainak összevont miniszter-jelölti meghallgatásán beszélt hétfőn, Budapesten.

Pintér Sándor két és fél órás meghallgatása elején röviden ismertette szakmai életútját és köszönetet mondott a választóknak, amiért egyértelmű felhatalmazást adtak munkája folytatására.

Kiemelte, a rendfenntartás szempontjából az illegális migráció jelenti a legnagyobb veszélyt, az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladat pedig az ország határainak megvédése. A kormány továbbra sem szeretné, ha bármi veszélyeztetné az állampolgárok mindennapjainak biztonságát – fogalmazott. Aláhúzta, a jövőben is minden parlamenti párttal egyeztetni kíván a kétharmados, illetve kiemelt törvényjavaslatok benyújtása előtt.

“Mindent lehet egy picivel jobban csinálni” – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, Magyarországot a világ tizenötödik legbiztonságosabb országaként tartják számon, ami azt bizonyítja, nem voltak hiábavalóak a Belügyminisztérium elmúlt években tett erőfeszítései.

Pintér Sándor szólt arról is, közvetlen munkatársai között és tárcája struktúrájában sem tervez jelentős változásokat.

A miniszterjelölt ezt követően kitért tárcája különböző szakterületeire. Elmondta, az önkormányzatok területén az állami feladatok további csökkentésére, az önkormányzatiság kiterjesztésére lehet számítani, és továbbra is gátolni fogják a települések túlzott eladósodását.

Hangsúlyozta, fenn kívánják tartani a közfoglalkoztatás rendszerét, hogy a munka a családi szocializáció része legyen, segélyt pedig csak azok kaphassanak, akik például egészségügyi helyzetük miatt nem vállalhatnak munkát. Tájékoztatása szerint több uniós tagország is érdeklődik a magyar közfoglalkoztatási modell iránt, részben összefüggésben az illegális bevándorlással.

Pintér Sándor aláhúzta, a rendőrség feladata a kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes közbiztonság garantálása az ország minden területén.

Emlékeztetett, a hivatásos állomány életpálya-modelljének befejezése 2019 elején történik egy újabb 5 százalékos béremeléssel.

A tárcavezető közölte, az informatikai fejlesztések minisztériuma minden területét érintik majd, az önkormányzatoktól kezdve az elektronikus közigazgatásig és a rendészeti technika fejlesztéséig.

Pintér Sándor a katasztrófavédelem területén azt ígérte, hogy valamennyi település tűzbiztonságát azonos szintre hozzák, a büntetés-végrehajtásban pedig meg kívánják valósítani a fogvatartotti foglalkoztatást a későbbi társadalmi visszailleszkedés segítése érdekében.

Közölte, a bíróságoknak lehetővé kívánják tenni a távmeghallgatások lehetőségét, emellett folytatják a korrupcióellenes küzdelmet.

Pintér Sándor hibátlannak értékelte a Terrorelhárítási Központ (TEK) tevékenységét, amit szerinte az is mutat, hogy a szervezet évente mintegy 200 elfogást hajt végre sérülések nélkül. Később, ellenzéki kérdésre megjegyezte, átalakul a TEK vezetése, a szervezet korábbi gazdasági ügyeit pedig büntetőeljárásban vizsgálják.

A miniszterjelölt jelezte, a titkosszolgálatokat érintő átalakításokról zárt ülésen számol majd be, elmondta azonban, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) új épületbe költözik ebben a parlamenti ciklusban, és folytatódik a nemzetbiztonsági szakszolgálat technikai fejlesztése.

Szél Bernadett, az LMP társelnökének civil szervezetek nemzetbiztonsági átvilágítására vonatkozó elképzelésekről szóló kérdésére válaszolva elmondta, lehetetlen lenne a mind a 65 ezer magyarországi szervezet vezetőjét átvilágítani, arról pedig később tud tájékoztatást adni, hogy egyes szervezeteknél ezt milyen szempontok alapján lehetne egyáltalán felvetni.

Az LMP politikusa mellett az MSZP-s Harangozó Tamás is kérdezte arról Pintér Sándort, hogy az új kormányzati struktúrában a miniszterelnöknek a kinevezések útján lehetősége lesz-e közvetlenül is átvennie az irányítást egyes minisztériumok irányításában. A belügyminiszter válaszában azt mondta, eddig is a kormányfő tett javaslatot például az országos rendőrfőkapitány, vagy a katasztrófavédelem vezetőjének személyére, ez mégsem jelentette azt, hogy ezeket a területeket magához vonta volna.

Ugyancsak ellenzéki felvetésekre kijelentette, nem érzékeli, hogy Magyarország vízumbotrányba keveredett volna az Egyesült Államokkal. Kiemelte, jelenleg egy 2016-ban kedvezményesen kialakított kétévenkénti felülvizsgálat zajlik, ennek részeként pedig egy küldöttség érkezett a tengerentúlról, amelynek teljes átvilágító munkája még nem ért véget. Aláhúzta, bízik abban, hogy a magyar állampolgárok továbbra is a legkedvezményezettebb országokhoz hasonlóan juthatnak az Egyesült Államokba.

Szintén kérdésekre közölte, tárcája nem dolgozott ki az önkormányzati rendszert, illetve a nemzetbiztonsági törvényt érintő változtatásokat.

A kérdések alkalmával Németh Zsolt, Lezsák Sándor és Simon Miklós is gratulált Pintér Sándor eddigi munkájához, a Belügyminisztérium tevékenységét előbbi kormánypárti politikus a nyugodt erő megnyilvánulásaként írta le.

Pintér Sándor ismételt miniszteri kinevezését a honvédelmi bizottság hat igen szavazattal (Fidesz-KDNP), kettő nem nem (Jobbik és LMP), valamint egy tartózkodás (MSZP) mellett hagyta jóvá, míg a nemzetbiztonsági bizottságban négy kormánypárti támogatás mellett két ellenzéki nem és egy tartózkodás érkezett ugyanazoktól a pártoktól.

– MTI –