OGY – Költségvetés – KT: pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es büdzsé

Budapest – A Költségvetési Tanács (KT) szerint pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es költségvetési törvényjavaslat: a gazdasági növekedés a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető, továbbá elérhető a GDP-arányos hiánycél is.

Kovács Árpád, a tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitájában közölte, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági mutatók a különböző prognózisokhoz képest optimisták, ezért az ezekhez igazodóan tervezett bevételek hordoznak némi teljesülési kockázatot. Az államadósság-szabálynak való megfelelés azonban akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebb lesz – mondta.

A KT elnöke szerint a tartalékok figyelembevételével elérhető az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. A tanács szerint konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez – tette hozzá.

Kovács Árpád a hiányt övező legnagyobb kockázatnak a makrogazdasági pályát és az adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségét nevezte. Ezt azonban mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztják – közölte.

Értékelése szerint a 2019-es költségvetés olyan, több éve tartó, emelkedő pályát leíró folyamatba illeszkedik, amelynek első markáns éve 2017 volt. A tanács szerint ugyanis a magyar gazdaság a 2017-ben elért 4 százalékos bővüléssel stabil, középtávon fenntartható növekedési pályára került – magyarázta.

Az idei makrogazdasági és államháztartási folyamatokról szólva emlékeztetett arra, a 2018-as költségvetést 4,3 százalékos növekedésre alapozták, és a különböző prognózisok is 4 százalék körüli értéket valószínűsítenek. A KT is négy százalék feletti gazdasági növekedést tart elérhetőnek – jegyezte meg.

Kovács Árpád magasnak tartotta a költségvetés idei első negyedévi pénzforgalmi hiányát, de tartható a 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerint számított hiánycél, mivel az eredményszemléletű, teljes kormányzati szektort lefedő egyenlegben az uniós támogatáselőlegeket és az áfavisszatérítést nem veszik figyelembe.

A jövő évi költségvetést értékelve azt mondta, a büdzsé a GDP 4,1 százalékos növekedésére épül, ez a háztartások fogyasztása volumenének 3,9 százalékos és a bruttó állóeszköz felhalmozás 9,5 százalékos bővülésén alapul.

Ez a növekedés meghaladja a különböző prognózisok által jelzett 2,8 és 3,2 százalék közötti GDP-bővülést – mutatott rá. A gazdasági növekedést befolyásoló külső kockázatként említette a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságait, a belső tényezők között pedig a keresetek és a fogyasztás várhatótól való elmaradását. Ezért szerinte a gazdaság tervezett bővülése a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető.

Kovács Árpád kitért arra, hogy a központi alrendszerben a legnagyobb összegű bevétel az általános forgalmi adóból képződik. Hozzátette: a tanács az áfaelőirányzat teljesíthetőségénél kockázatot azonosított, mert a fogyasztás várt emelkedése meghaladja a konszenzusos prognózist, az áfavisszatérítés határidejének újabb rövidülése pedig tovább csökkenti a nettó pénzforgalmi bevételeket.

Szólt arról is, hogy az állami kamatkiadások tovább csökkenhetnek a GDP 2,1 százalékára, ugyanis az államadósságon belül fokozatosan nő az alacsony hozamú eszközök részaránya. De a kibontakozó nemzetközi pénzügyi “turbulencia” némileg növeli az aktuális piaci hozamokat és ha ez tartós marad, akkor az erre tervezett előirányzat túlteljesülhet – részletezte.

A KT-elnök közölte, a jövő évi – a 2018-as tervezetthez képest 0,6 százalékponttal kisebb – 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél megfelel a maastrichti kritériumnak és a stabilitási törvény követelményeinek.

Beszámolt arról, hogy az államháztartás pénzforgalmi hiányának mértéke, a GDP 2,7 százaléka még mindig jóval – 0,9 százalékponttal – meghaladja az uniós módszertan szerint számítottat. A különbség jelentős hányada annak következménye, hogy az uniós programoknál továbbra is nagyobb az előlegfizetés, mint az EU-ból beérkezett támogatás – mondta, jelezve: a trend a későbbi években fordulhat meg, és ezáltal felgyorsulhat a GDP-arányos államadósság csökkentésének üteme.

Elmondta, a GDP-arányos államadósság olyan mértékben mérséklődik, hogy az államadósság-mutató csökkenése teljesíti az alaptörvényi követelményt. Emellett a törvényjavaslat megfelel azon uniós előírásnak is, miszerint három év átlagában az adósságrátának a 60 százalék feletti része egyhuszadával kell csökkennie – közölte.

Kovács Árpád kedvezőnek minősítette, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább csökken, mert ez jelentősen hozzájárul az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.

Azt mondta, a kormány a Költségvetési Tanács véleményére érdemi választ adott, megemelték a költségvetés tartalékát, számolnak a szociális hozzájárulási adó kulcsa további csökkentésének későbbre halasztásával. A kormány jelezte azt is, a költségvetés tartalmaz forrást a köz- és a kormánytisztviselők illetményének emelésére – tette hozzá.

– MTI –