OGY – Költségvetés – ÁSZ: a javaslat hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedéshez

Budapest – Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2019-es költségvetés, kialakítása támogatja a büdzsé rövid- és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához.

Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában a fenntartható növekedés és a fenntartható kifehérítés költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét. Hozzátette: az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években.

Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kifehérítés révén kapott adóbevételeket az adók és járulékok további csökkentésére, további gazdaságfejlesztési intézkedésekre érdemes fordítani. Ugyanakkor megjegyezte, hogy például az étkezőhelyi vendéglátásban 27 százalékról 18 százalékra csökkentett áfa után nem mérséklődtek az árak, hanem nőttek, vagyis az intézkedés jótékony hatását a végső fogyasztók nem érzékelték. Leszögezte: a forgalmi adó mérséklése hosszú távon nem jelent megtakarítást a lakosságnak, az államkasszának viszont azonnali és pótlandó kiesést okoz, ezért a forgalmi típusú adókat alapvetően nem csökkenteni kell, hanem a lehető legnagyobb hatékonysággal be kell szedni.

Domokos László hozzátette, a személyi jövedelemadó esetében – azzal együtt, hogy a 15 százalékos mértéke már jelenleg is nagyon alacsony – középtávon lehetőség kínálkozik a további csökkentésre.

Az elnök elmondta: a törvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye.

Az ÁSZ megállapításai szerint a 2019-es költségvetési előterjesztés bevételi előirányzatai teljes körűen megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka részben az, 0,01 százalék pedig nem megalapozott – ismertette Domokos László.

Közölte: a költségvetési javaslat – egy kivétellel – teljesíti a hiány- és az államadósság-szabállyal kapcsolatos előírásokat, ugyanis az ÁSZ az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is megállapította, hogy a kormányzati szektor strukturális egyenlegének számított mértéke kedvezőtlenebb a 1,5 százalékos középtávú költségvetési hiánycélnál. Ez azonban nem jelent kockázatot a költségvetés végrehajthatósága szempontjából.

Domokos László elmondta: jövőre az államháztartás pénzforgalmi hiánya a javaslat szerint a GDP 2,7 százaléka lesz, a kormányzati szektor hiánya pedig a bruttó hazai termék előre jelzett értékének 1,8 százalékát jelenti, amely 0,6 százalékpontos javulást jelent a 2018-ra tervezett hiánymutatóhoz képest. Ez alatta marad a gazdasági stabilitásról szóló törvényben meghatározott 3 százalékos értéknek, ezáltal megfelel a jogszabályi előírásnak – jelezte.

Domokos László kitért arra: a költségvetés 119,4 milliárd forint nagyságrendű kockázatot hordoz magában, ez azonban megfelelő intézkedésekkel kezelhető. Kiemelte: a javaslatban a tartalékolás rendszere és a tartalékok mértéke megfelelő biztonságot nyújt a váratlanul felmerülő helyzetek kezelésére, a tartalékolás rendszere nagyban hozzájárul a Magyarország költségvetési gazdálkodásának stabilitásához.

Az ÁSZ-elnök figyelmeztetett: bár Magyarország “gazdasági szekere most szépen halad”, a közgazdasági törvényszerűségek és a jelenlegi világgazdasági folyamatok alapján előbb-utóbb szembe kell néznünk egy újabb kihívással, esetleg gazdasági válsággal. Szerinte ezért az anticiklikus gazdaságpolitika eszközeivel tudatosan fel kell készülni egy rosszabb időszakra is, amelyhez a költségvetésben is meg kell teremteni a megfelelő fedezetet.

Közölte: az ÁSZ véleménye szerint a 2019-es költségvetés tartalmazza azokat az elemeket, amelyek segítenek felkészülni egy jövőbeli gazdasági válságra, azonban felvetődik a kérdés, hogy képesek leszünk-e megszorítások nélkül átvészelni azt. Szerinte ehhez el kell érni a megfelelő versenyképességet – ösztönző csomagokkal – úgy, hogy a belső tényezők növekedése nem csökken. Célszerűnek nevezte, ha már most minél több jól előkészített beruházási tervvel rendelkezne az ország, amelyek válságos időszakban rendelkezésre állnának a gazdaság fenntarthatósága érdekében.

Domokos László elengedhetetlennek tartja a bürokrácia további csökkentését, ám szerinte az még további elemzésre szorul, hogy az állam mely területeken változtasson, illetve honnan húzódjon vissza. Meggyőződésem, hogy a gazdaság azon területein, ahol az állam jelentős jelenléte nélkül is egészséges, illetve elegendő a kereslet-kínálat nagysága, ott az állam részvételével indukált keresleti-kínálati túlfűtöttségre már nincs szükség – fogalmazott. Ugyanakkor jelezte: az nem magyar sajátosság, hogy nem igazán látszik, miként lehetne csökkenteni az állami szerepvállalást egy olyan világpolitikai helyzetben, amikor aktív, erős, cselekvőképes államokra van szükség a biztonság érdekében.

Domokos László expozéja végén kitért arra is, hogy az Állami Számvevőszék 2011 óta folyamatosan növeli ellenőrzési folyamatának hatékonyságát, közel azonos munkavállalói létszám mellett az évente leellenőrzöttek számát háromszorosára növelte.

Bejelentette: 60 tapasztalt gazdasági szakembert ajánl fel a számvevőszék a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, főleg Budapesten, az üzleti szféra számára. Az ÁSZ munkavállalói állományának mintegy 10 százaléka részére tesz együttműködési és elhelyezkedést támogató ajánlatot. Ez közel 250-450 millió forint költségvetési forrást jelent járulékok nélkül, a megegyezés eredményétől függően.

Elhangzott az is, hogy az ÁSZ 100 millió forinttal csökkentette a dologi kiadásait, és mondott le erről az összegről a központi költségvetés javára.

– MTI –