OGY – Alkotmánybírók – A Kúria és az Alkotmánybíróság közti viszony is téma volt az igazságügyi bizottságban

Budapest, 2016. november 21. Hörcherné Marosi Ildikó, a Kúria bírája, alkotmánybíró-jelölt (k) beszél meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlamentben 2016. november 21-én. Az országgyűlési képviselők november 22-én négy alkotmánybírót választhatnak, továbbá Sulyok Tamást nevezhetik ki a testület elnökének a kormánypártok és az LMP megállapodásának eredményeként.
Budapest, 2016. november 21. Hörcherné Marosi Ildikó, a Kúria bírája, alkotmánybíró-jelölt (k) beszél meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlamentben 2016. november 21-én. Az országgyűlési képviselők november 22-én négy alkotmánybírót választhatnak, továbbá Sulyok Tamást nevezhetik ki a testület elnökének a kormánypártok és az LMP megállapodásának eredményeként. - © MTI Fotó: Soós Lajos
Budapest – A Kúria és az Alkotmánybíróság (Ab) közti viszony is téma volt az igazságügyi bizottság hétfői ülésén a négy új alkotmánybíró-jelölt meghallgatásán. A testület támogatta a jelöltek megválasztását.

Dialógusra van szükség a Kúria és az Alkotmánybíróság között – mondta meghallgatásán Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró-jelölt, kúriai bíró.

Kifejtette: kitörni készülő konfliktust érzékel az általános bíróságok, élükön a Kúria és az Ab között, ezért tartja szükségesnek a párbeszéd javítását. Ennek lényege pedig nem az, hogy megtanítják a bírókat a törvényességre, mert azt úgyis tudják, hanem hogy az alkotmányos szempontok megadása után hagyják a bírákat a rájuk bízott ügyekben mérlegelni és dönteni – fűzte hozzá.

Schanda Balázs egyetemi tanár alkotmánybíró-jelöltként az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai felkészültség mellett a lelkiismeret és a józan ész jelentőségét hangsúlyozta bizottsági meghallgatásán.

Van valami, ami az államot és az írott alkotmányt is megelőzi. A szabad és demokratikus állam olyan előfeltételeken nyugszik, melyeket nem maga hozott létre és nem is maga tart fenn. Ilyen például a természeti környezet, a család vagy éppen a nyelv. Ha az állam nem ellensége saját magának, akkor óvja ezeket az előfeltételeit és nem semleges irányukban – fejtegette egy német alkotmányjogászra hivatkozva a jelölt.

Az emberi jogok vonatkozásában ma nem a jog, hanem az ember az igazi kérdés – tette hozzá egy másik nyugat-európai szakemberre hivatkozva Schanda Balázs.

A jogi dogmatika viszonylag jól kidolgozott, ám az emberkép bizonytalanná vált az elmúlt évtizedekben. Ez olyan kulcskérdés, ami az Ab munkájában is fontos szerepet kaphat, csakúgy, mint a közösségi identitás problémája – vélekedett a professzor.

A jog mögött van egy mélyebb elkötelezettség – hangsúlyozta Schanda Balázs.

A jog nem öncél, hanem az egyéni szabadság és a közösségi identitás kibontakoztatásának egyik eszköze – mutatott rá.

A mégoly briliáns szakmai levezetések sem vezethetnek abszurd, józan észnek ellentmondó eredményre – fűzte hozzá az azonos neműek házasságával kapcsolatban az alkotmánybíró-jelölt.

Egyetlen jogállam működése sem tökéletes, folyamatos korrekciókra van szüksége, melynek egyik eszköze az Ab. És szerencsésebb, ha ez a korrekció “házon, a hazán belül” történik, mintha nemzetközi fórumokon – jegyezte meg Schanda Balázs.

Az alkotmánybíró-jelölt lát lehetőséget arra, hogy az alaptörvény a teljes hazai jogélet mércéjévé váljon és kialakuljon egy jó és koherens joggyakorlat.

Kérdésre válaszolva Schanda Balázs elmondta, hogy álláspontja szerint a történeti alkotmány értelmezése a hatályos joggal ellentétes eredményre nem vezethet.

Szabó Marcel zöldombusdman – az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese – alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény “szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között”, ami jelenti az elődök, a ránk hagyott környezet tiszteletét és az eljövendő nemzedékek iránti felelősséget.

Kérdésre válaszolva Szabó Marcel hangsúlyozta, hogy az atomenergiával összefüggő beruházásoknál a nemzetbiztonsági vonatkozások kivételével a lehető legnagyobb nyilvánosság híve. Az uniós jog és a nemzeti jog viszonya kapcsán pedig azt emelte ki, hogy az Ab-nek szerepe van az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek pontos meghatározásában.

Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, aki jelenleg az alaptörvény nemzeti hitvallásának kommentárján dolgozik, alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán a történelmi alkotmány mai viszonyok között is alkalmazható, ésszerű, nem elavult elveinek fontosságát hangsúlyozta.

A történelmi alkotmány erőt adó tradíció, ami veszélyes szélsőségektől tarthatja távol az országot – fűzte hozzá.

A bizottság kormánypárti többsége mind a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását támogatta.

Staudt Gábor jobbikos képviselő, a bizottság alelnöke az ülésen elmondta, hogy nem a jelöltekkel, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk, ezért nem vesznek részt a szavazásban. A jelölteknek megválasztásuk esetére jó munkát kívánt az ellenzéki képviselő.

Szocialista képviselő nem vett részt és nem szavazott az alkotmánybíró-jelöltek bizottsági meghallgatásán.

A parlament a tervek szerint kedden választja meg az Ab hiányzó négy tagját, akikről néhány napja megegyezett a Fidesz, a KDNP és az LMP. Továbbá sor kerülhet a parlament keddi ülésén Sulyok Tamás alkotmánybírónak, az Ab elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesének az Ab elnökévé választására is.

Az Ab tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül. Mindehhez a kormányoldalnak a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között támogató ellenzéki szavazatokra van szüksége.

Az igazságügyi bizottság hétfői ülésén a kormánypárti többség elutasította a 7., uniós betelepítési kvótákkal kapcsolatos alkotmánymódosításra vonatkozó jobbikos javaslatnak a hétfői ülés napirendjére vételét.

– MTI –








hirdetés