OGY – A terrorfenyegetettségről és az illegális bevándorlásról is tájékozódott a nemzetbiztonsági bizottság

Budapest – Magyarország terrorfenyegetettségéről és a déli határokon ismét erősödő illegális bevándorlásról is tájékozódott keddi zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A nemzetbiztonsági bizottság ülésén az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ vezetői és Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára adtak tájékoztatást a testületnek.

Az ülés után újságíróknak nyilatkozva Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke elmondta: a déli határszakaszokon valóban ismét egyre többen rongálják a kerítést és próbálnak illegálisan bejutni az országba. Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő elmondta: Csongrád megyében, a szerb-magyar határszakaszon beigazolódott, amit a Jobbik korábban is mondott, hogy hiába a kerítés, élő erőre van szükség. A Jobbik ezért azt kéri, haladéktalanul állítsák vissza a határőrséget.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke hangsúlyozta: az illegális migráció és a terrorveszélyhelyzet kezelésében Európában nincs meg a szükséges összefogás. Nincs összhang a szakmai szervek és több európai, nagyhatalmi politikus között – mondta. Többen továbbra is bevándorláspártiak, míg azok, akik már más állásponton vannak, továbbra sem tudják, hogy mit kellene tenni.

A szakma arra figyelmeztet, hogy növekvő terrorveszélyhelyzettel kell szembenézni, és ez alól Magyarország sem kivétel – emelte ki a kormánypárti politikus, példaként említve a budapesti angol iskola elleni fenyegetéseket. Ugyanakkor elmondta: konkrét terrorcselekményre utaló jelek egyelőre nincsenek, de az Európában megváltozott biztonsági helyzet alapján áttételesen Magyarországon is számolni kell a terrorizmus veszélyével. A kormánynak és a Fidesznek a legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért kezdeményezi a honvédelmi miniszter az alkotmány ezzel kapcsolatos módosítását – fejtette ki Németh Szilárd.

Az ülésről távozó ellenzéki képviselők, a bizottság szocialista elnöke Molnár Zsolt, a jobbikos Mirkóczki Ádám, az LMP-s Szél Bernadett, valamint Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció politikusa – aki szeretett volna részt venni a zárt ülésen, de a kormánypárti politikusok ezt nem szavazták meg – egybehangzóan azt mondták: az alaptörvény tervezett módosítását az eddig megismert formájában nem támogatják. A tervezet szerintük aránytalan intézkedéseket tartalmaz, túlságosan korlátozhatná a kormány a szabadságjogokat.

Molnár Zsolt hangsúlyozta: bár százszázalékos biztonságról sem a világon, sem Európában nem lehet beszélni, a szolgálatok beszámolója alapján nincs arra vonatkozó információ, hogy konkrétan, érdemben nőtt volna Magyarország terrorfenyegetettsége. Az MSZP-s képviselő szerint a kormányzat alaptörvény-módosítási koncepciója aránytalan, valójában nem is a terrorizmus ellen küzd. Kiemelte: semmi nem támasztja alá a demokratikus szabadságjogok olyan mértékű korlátozását, amelyet a terrorveszélyhelyzetről szóló tervezet tartalmaz.

Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja azt hangsúlyozta, hogy mióta ez a helyzet kirobbant, mindössze egy ötpárti egyeztetést hívott össze a kormányzat. Elmondta: az LMP kezdeményezte, hogy az alaptörvény-módosításban érintett miniszterek is vegyenek részt a testület ülésén és indokolják meg azokat az intézkedéseket, amelyeket a koncepciójuk tartalmaz. Az LMP képviselője szerint miután a szolgálatok is arról számoltak be, hogy Magyarországon a terrorfenyegetettség nem emelkedett, ha a kormány ilyen “brutális jogosítványokat” akar, akkor a minisztereknek le kell ülniük egy asztalhoz az ellenzékkel.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja elmondta: a testület ülésén Tasnádi László BM-államtitkár jelenlétében cáfolta a korábban kormányzati politikusok által hangoztatott érveket, amelyek szerint nem kérnek sem többet, sem kevesebb felhatalmazást, mint más európai kormányok. Ehhez képest az ellenzéki politikus szerint sem Németországban, sem Franciaországban nincs parlamenti felhatalmazás nélküli lehetőség különleges jogrend életbe léptetésére. Mirkóczki Ádám azt mondta: Tasnádi László ígéretet tett arra, hogy észrevételeiket tolmácsolja a kormánynak. Ezek után kíváncsian várják, hogy végül milyen javaslatot nyújt be a kormány – mondta a jobbikos politikus.

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa – aki bár nem tagja a testületnek, rendelkezik a szükséges átvilágítással – szeretett volna részt venni a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén. Pár perc után azonban távozott, mivel “szokás szerint” a kormánypárti politikusok most sem szavazták meg, hogy részt vehessen az ülésen. A független országgyűlési képviselő ugyanakkor elmondta: az ülés kezdete előtt tudott konzultálni a biztonsági szolgálatok vezetőivel, akik elmondták: Magyarországon nem emelték a terrorkészültségi szintet, sem az országot, sem a magyar családokat nem fenyegeti közvetlen terrorveszély.

A DK szerint a jelenlegi jogszabályok – ha a kormány alkalmassá akarja őket tenni – alkalmasak a terrorizmus elleni küzdelemre. Az alkotmánymódosítási koncepció eddig megismert formájában nem a honvédségről, a magyar emberek biztonságáról szól, hanem arról, hogy Orbán Viktor a “birodalmi felhatalmazási törvényhez hasonló jogosítványokat akar szerezni” – fogalmazott. Ebben a DK nem lesz partner – jelentette ki Vadai Ágnes.

– MTI –








hirdetés