OGY – A szerencsejáték és a sport törvény módosítását javasolja a gazdasági bizottság

Budapest – A jövőben nemcsak a sportversenyek szervezése és közvetítése, hanem az ezekkel kapcsolatos reklám és marketing jogok is vagyoni értékű jognak számítanak, és az abból befolyt összeget az állami szerencsejáték szervező levonhatja a játékadóból – egyebek mellett ezt tartalmazza az a törvényjavaslat, amelyet a parlament gazdasági bizottsága keddi ülésén terjesztett az Országgyűlés elé.

A bizottság önálló indítványként megfogalmazott javaslata kitér arra is, hogy a cégek által a látványsportok támogatására fordított összegnek a társasági adóból történő levonásához előzetes támogatási szándéknyilatkozatot kell adni a támogatni kívánt szervezet részére. Az indoklás szerint ez a sportfejlesztések tervezhetőségét szolgálja.

A törvényjavaslat szövegét közvetlenül a bizottsági ülés előtt kapták kézhez annak tagjai, sőt a szaktárcát képviselő Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára is. Ezért a helyettes államtitkár nem nyilatkozott tárcája nevében a törvényjavaslatról.

Ennek hiányában a javaslatot Bánki Erik (Fidesz) bizottsági elnök ismertette, aki kitért arra is, hogy a sport törvényben módosul a bajnokságokon való indulás – a nevezés – szabályozása. Fő szabály szerint a nevezési jog nem ruházható át, de több kivételt is tartalmaz a törvényjavaslat. Például ha a sportegyesület a bajnokságon való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít és a nevezési jogot erre ruházza át, akkor a társaság már továbbadhatja.

A bizottság két törvény részletes vitáját is lefolytatta. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény módosításához Volner János (Jobbik) adott be módosító indítványt, amit a bizottság – kormánypárti többséggel – elvetett.

A közbeszerzési törvényt módosító törvényjavaslathoz beadott ellenzéki módosításoknak is – egy kivétellel – ez lett a sorsuk, viszont támogatta a bizottság Hiszékeny Dezső (MSZP) módosító indítványát. Ennek lényege: az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, ha az ajánlattevőknek nem adta meg határidőre a kiegészítő tájékoztatást, illetve módosította a közbeszerzés dokumentumait.

A bizottság végül ellenzéki képviselők által benyújtott törvényjavaslatok tárgysorozatba vételéről döntött. A hitelintézeti törvényt javasolta módosítani négy független képviselő, Gyurcsány Ferenc, Varju László, Vadai Ágnes és Oláh Lajos. Ők a Quaestor-csőddel kapcsolatban az ott értékpapírt vásárló, illetve névre szóló számlát vezető országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, valamint polgármesterek – a befektetéshez kötődő – adatainak a nyilvánosságra hozatalát javasolták.

A gazdasági bizottság – kormánypárti többséggel – nem vette tárgysorozatba a törvényjavaslatot.

Ugyanez lett a sorsa Szabó Tímea (független) képviselő határozati javaslatának, amely a mindenki számára szabad internet hozzáférésről és ingyenes alapszintű szolgáltatás biztosításáról szólt.

Az egyebek napirendi pont alatt Bánki Erik közölte a képviselőkkel, hogy a következő hetekben a bizottság meghallgatja Varga Mihály nemzetgazdasági, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.

Varju László kérdésére, hogy a bizottság tervezi-e Matolcsy György jegybankelnök meghallgatását, Bánki Erik elnök nemmel válaszolt. Viszont felhívta Varju László figyelmét arra, hogy mint országgyűlési képviselő, levélben kérhet információt az MNB-től.

– MTI –








hirdetés