OGY – A Századvég-üggyel is foglalkozott a nemzetbiztonsági bizottság

Budapest – Lezártnak tekinti a Századvég-ügyet a nemzetbiztonsági bizottság részéről a parlamenti testület fideszes alelnöke, míg annak szocialista elnöke és ellenzéki tagjai egyaránt azt szorgalmazzák, hogy ha más fórumokon is, de foglalkozni kell még a kérdéssel.

Németh Szilárd (Fidesz) a testület szerdai ülését követően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: semmilyen adat vagy információ nem került elő arról, hogy a Századvég Alapítvány működése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene vagy hogy működése jogszabályba ütközne, így a felvetést politikai támadásként értékeli.

Kijelentette: a Belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi Hivatal a Századvég működésével kapcsolatban semmilyen államtitoksértést nem állapított meg, ezért – mint fogalmazott – a nemzetbiztonsági bizottság részéről lezártnak tekinti az ügyet, amely szerinte nem más, mint “egy balliberális, rosszul sikerült politikai támadás”, vihar egy pohár vízben. Nyomatékosította: nincs olyan adat, tényállás, amit az ellenzék feltételezett és a sajtóban megszellőztetett.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke viszont úgy fogalmazott: van Századvég-ügy, amelynek feltárásában a testület ülésén csak félig jártak sikerrel, ezért, ha más fórumokon is, de folytatni kell annak tisztázását, hozzájutott-e a 2010 és 2013 között minősített adatokhoz az alapítvány.

Kifejtette: a Belügyminisztériumtól (BM) és a felügyelete alá tartozó szervektől kaptak tájékoztatást, amelyek azonban csak a 2013 nyarától történt eseményekről adhattak számot, mivel az tartozik a hatáskörükbe, így a korábbiakról nem szereztek ismereteket.

Amit tehát a BM-mel tisztázni lehetett, megtették – folytatta -, az igazán fontos kérdésekre azonban, amelyek több tárcát is érintenek, nem kaptak választ. Tisztázandónak ítélte, hogy a Századvég mikortól, kitől, miért és milyen összegű megbízást kapott, elvégezte-e ezért a feladatát, és annak során hozzájutott-e titkos információkhoz 2013 nyara előtt. Épp ezért pártjával más formában ezek feltárására törekszik a jövőben – hangsúlyozta.

Elmondta azt is: támogatja a független képviselő Fodor Gábor kezdeményezését, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz forduljanak.

Fodor Gábor aláírásgyűjtést indított a parlamentben annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollal semmisítse meg a Btk. 266. paragrafusának második bekezdését, amelynek alapján kizárólag a titokgazda, vagyis a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést, ha a minősített adatokkal visszaélnek vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek.

A Magyar Liberális Párt elnöke az MTI-nek azt mondta: az, hogy miközben a titokgazda minősít és csak ő tehet feljelentést “a saját farkába harapó kígyó esete”.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, így pont a kormánynak kellene döntenie arról, hogy a Századvéd hozzájutott-e el minősített adatokhoz 2010. és 2013. októbere között, miközben a cég stratégiákat gyártott a kabinet számára. A kormánynak viszont szerinte nem érdeke, hogy ez kiderüljön.

Ha ötven képviselő aláírásával támogatja kezdeményezését, akkor az Alkotmánybíróságnak el kell indítania az utólagos normakontrollt.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) is azt nyilatkozta személyes álláspontját ismertetve, hogy a kezdeményezés mellé áll. Hozzátette: ha az Ab megtagadná a szerződések kiadását, azt minden bizonnyal a minősített adatokra tekintettel tehetné, így meg is válaszolná a kérdést.

Elmondta azt is: mivel szerinte az ügyben jóval nagyobb a káosz, mint az előre látható volt, minden minisztériumot arra kér, ismertesse, adott-e át minősített adatott, különösen 2010 és 2013 között. Mint mondta, láthatóan a BM-en nem kérhető számán annak megválaszolása, a Századvég hozzáfért-e ilyen adatokhoz.

Úgy látta: az ügy, amely a nemzetbiztonsági bizottság előtt is folytatódni fog, rávilágított egy jogi szabályozási problémára is a minősített adatokra vonatkozóan.

Szél Bernadett (LMP) is úgy látta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság, amit tudott, feltárt, ebbe azonban a 2013 előtti események nem tartoznak bele.

Szerinte a Századvég jóindulattal “pénzmosodaként” működhetett, hiszen milliárdokat kapott a kormányzattól, de azt is lehetségesnek tartotta, hogy “információmosoda” is volt.

Hangsúlyozta: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, valamint Pintér Sándor belügyminiszternek belső vizsgálatot kellene elrendelnie az ügyben.

Beszámolt arról is: célszerűnek tartja Fodor Gábor kezdeményezését, így támogatja azt.

Fodor Gábor egy korábbi írásbeli kérdésére válaszolva Pintér Sándor belügyminiszter azt közölte, hogy a Századvég munkatársai 2013. október 21-én kaptak engedélyt a titkosított adatokba történő betekintésre.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés