OGY – A parlament elfogadta a jövő évi költségvetést

Akt.:
Budapest, 2016. június 13. Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és a képviselők a jövő évi költségvetésről szóló szavazáson, az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án. A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta Magyarország 2017. évi költségvetését, amelyet a kormány az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjeként jellemzett.
Budapest, 2016. június 13. Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és a képviselők a jövő évi költségvetésről szóló szavazáson, az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. június 13-án. A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta Magyarország 2017. évi költségvetését, amelyet a kormány az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjeként jellemzett. - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – A parlament 122 igen és 63 nem szavazattal elfogadta hétfőn Magyarország jövő évi költségvetését, amelyet a kormány az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás büdzséjeként jellemzett.


A büdzsé új szerkezetben készült el, három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; a másik kettő az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazza, ezek jelentenek az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet.

Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió forintban, kiadási főösszegét 18 597 milliárd 705 millió forintban, hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2017. évi bevételi főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban, kiadási főösszegét 14 721 milliárd 931,6 millió forintban határozta meg, azaz egyenlegét 0 forintban állapította meg, ami azt jelenti, hogy a központi alrendszernek hiány nélkül kell működnie.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül a parlament a hazai felhalmozási költségvetést is létrehozta, ennek 2017. évi bevételi főösszegét 1 164 milliárd 250,4 millió forintban, kiadási főösszegét 1 636 milliárd 611,9 millió forintban határozta meg, hiányát 472 milliárd 361,5 millió forintban állapította meg.

Az elfogadott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az úgynevezett európai uniós fejlesztési költségvetés 2017 . évi bevételi főösszegét 1 545 milliárd 165,9 millió forintban, kiadási főösszegét 2 239 milliárd 161,5 millió forintban jelölte ki, hiányát 693 milliárd 995,6 millió forintban állapította meg.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban, a benyújtásakor az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét. Úgy fogalmazott: a költségvetés biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre.
A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol; az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik.

A költségvetési törvény értelmében – a stabilitási törvénynek megfelelően – az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2017. december 31-ére várható, tervezett adóssága 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 26 936,3 milliárd forint lesz.

A jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 271 milliárd forint, egészségügyre 171 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 70 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 39 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 117 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül – hazai forrásból – további 1640 milliárd forint juthat a fejlesztések támogatására.

Jövő év január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, tojás és baromfihús áfája, ami jelentős támogatást jelent minden magyar családnak. Emellett növelni fogja a hazai termelők versenyképességét és hozzájárul a kereskedelmi forgalom bővüléséhez.

Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is csökken 18 százalékra, ahogy az internethozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, ami Európában az egyik legalacsonyabb.

A törvény alapján az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki, ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetőség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint “biztonsági tartalék” van a jövő évi büdzsében.

– MTI –








hirdetés