OECD-jelenés – Jelentősen rontották a magyar gazdaság növekedési kilátását

Akt.:
OECD-jelenés – Jelentősen rontották a magyar gazdaság növekedési kilátását
© Fotó: Getty Images
Budapest – Jelentősen rontotta Magyarország idei gazdasági növekedésével kapcsolatos előrejelzését az OECD, amely változatlanul hagyta a jövő évi GDP-bővüléssel kapcsolatos becslését.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szerezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentésében egyebek között az szerepel, hogy idén 1,6 százalékkal nő a magyar hazai össztermék (GDP) a tavaly novemberben várt 2,4 százalék helyett. A párizsi székhelyű szervezet továbbra is 3,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre.

Az OECD 1,9 százalékos idei GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, ugyanúgy, mint novemberben. A várható jövő évi deficitet 1,5 százalékról 2,6 százalékra változtatta.

A jelentés összeállítói az idei várható inflációt a novemberben becsült 2,2 százalékról 0,1 százalékra, a jövő évit 2,7 százalékról 1,7 százalékra módosították.

Az OECD szerint a GDP-arányos államadósság a novemberben várt 74,6 százalék helyett 74,3 százalékra csökken, jövőre 73,3 százalék lesz a tavaly becsült 72 százalék helyett.

A jelentés az idei gazdasági növekedés lassulását az állami beruházások csökkenésével indokolta, amit az EU szerkezeti alapjainak lassúbb beérkezése okoz, jövőre viszont már újra nagyobb ütemre kapcsol a gazdaság.

A dokumentum szerint szilárd marad a lakossági kereslet, a foglalkoztatás tovább bővül.

A közmunkaprogramot (amelynek költsége a GDP fél százalékpontja) fokozatosan le kellene építeni, ahogy növekednek a foglalkoztatási lehetőségek a magánszektorban – írták.

A jelentés szerint az infláció növekedésével a jegybanknak lehet, hogy semlegesebb monetáris politika felé kellene elmozdulnia 2017 végéig.

A globális gazdaági válság óta alacsony a termelékenység növekedése. Átfogó szerkezeti reformokra van szükség a versenyképesebb vállalatok és megfelelően felkészített munkaerő kialakulása érdekében. Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, és jobban kell használni a szabályozási vizsgálatokat az átláthatóság, a stabilitás és a jogszabályalkotási folyamatok javítása érdekében – áll a szövegben.

– MTI –

Címkék: ,







hirdetés