Oda a pusztai romantika!

Akt.:
Csárdai életkép 1882-ből.
Csárdai életkép 1882-ből. - © Forrás: Kordás József
Hortobágy – A gépzene olyan, mint amikor otthon főzünk slambucot, a tájat pedig a neten nézzük hozzá.

Az „elveszejtett cigányprímás” esete alaposan megmozgatta a Napló Agora levelező fórumának tagjait is, a város ügyes-bajos dolgait kiveséző társaság nem tudja elfogadni a Hortobágyi Nonprofit Kft. érveit a cigányzene megszüntetésével kapcsolatban.

Nem pótolja a gépzene

Mende József információi szerint a Hortobágy látogatottsága évek óta folyamatosan csökken, erre kell még rátenni egy lapáttal!? Mint írja, a gépzene nem pótolja az élő cigányzenét.

„Majd’ megszakadunk, hogy bizonyos helyi értékeinket hungarikummá nyilvánítsanak, ami meg eleve az lenne, megszüntetjük” – véli. Ha ez a folyamat folytatódik – teszi hozzá –, megkéri a feleségét, hogy otthon főzzön egy slambucot, miközben a neten megnézik a Hortobágyot, s megvan a vasárnapi kirándulás…

Kis nosztalgia

Hol is volt Debrecenben cigányzenekar? Bika, Hungária Étterem, Hungária-Halász, Vigadó, Újvigadó, Leveles Csárda, Gambrinusz, Vaosz, Régi Posta, Szabadság Étterem, Zöldfa, Fácánkakas – sorolta Kassai Zsolt. Javaslata is lenne egy pályázatra, amely jelentősen hozzájárulhatna egy-egy zenekar, illetve előadóművész támogatásához úgy, hogy egyben a vendéglátóipari, turisztikai kultúránkat is fejlesztené. Elképzelése szerint a vendéglátó egységek önállóan pályázhatnának turisztikai érték megvalósítása címén minősített és zsűrizett zenei produkciók bemutatására. Mint ahogy a Hortobágyi Csárda esetében is látható, egy-egy vendéglátó üzem forgalma nem elegendő a szolgáltatás fenntartásához. Ez a pályázati lehetőség pedig korlátozhatná a gépi segítséggel előállított színvonaltalan és kerülendő műfajok megjelenését is.

Nem csökkent az igény

Manapság sajnos szépen zsugorodnak az igazi magyar hagyományok – sajnálkozott Erdélyi László. Még megélte azt az időt, amikor az Arany Bika sarkában Magyari Pista bácsi, a Hungáriában Jani Jóska hegedült, de rendszeres élőzene volt a Gambrinusz közben, a Bocskaiban a halászcsárdában és a többiben. Azt a hangulatot semmi sem pótolhatta, az emberek nagy többsége az élő muzsika miatt tért be, az igény erre nem csökkent. Rávilágított, hogy nyilvánvalóan a pénzről szól a döntés, hiszen senki nem zenél ingyen, ugyanakkor mégis növelni szeretnék a látogatók számát (főleg külföldiekét) valamivel, ami több bevételt produkálna. „A gépzene annyit ér mint egy marék lepke!” – mondta.
Molnár Zsoltot (gordonkaművész-tanár) is megdöbbentette ez a hír. „Ismét komoly érték megy veszendőbe! A cigányzenének hatalmas tradíciói vannak a mi vidékünkön is, melyet inkább ápolni kellene, mint pusztítani! Azért, mert ennek a zenének elsősorban szórakoztató jellege van, még megvan a maga méltósága is! Művelői generációk hagyományaiból merítenek akkor, amikor kezükbe veszik a vonót. Közöttük sok jól képzett, tanult zenész van. A Debreceni Zenede diákjai között voltak például a Burai, a Jeremiás, a Boross családok ifjú zenészei…. Az ő zenéjük helyett gépzenét adni pontosan olyan vétek, mintha a halászlevet és a birkapörköltet melegített konzervben szolgálnák fel a csárdában. Ebbe nem gondolnak bele azok, akik több vendéglátó helyről kiirtották már ezt a nagy hagyományokkal rendelkező, értékes zenét. Helyette megjelent a „villanyzene” – vélekedik.

Leépülés, leépítés

Kövesi Péter szerint, miközben a vízcsapból is a fejlődés, fejlesztés folyik, a másik oldalról, a leépülésről, leépítésről mélyen hallgatunk. Például, hogy hány gyár, termelőüzem, üzlet és a többi szűnt meg a rendszerváltás óta. Sajnos, a cigányzene romantikus (másoknak giccses) hangulatára is kevesebb az igény, mint azelőtt. Egy szintetizátorral így-úgy pötyögő zenész nyilván olcsóbb is, mint egy cigánybanda. Csak akkor oda a „pusztai romantika” meg a hungarikum. Ha meg akarjuk tartani, akkor áldozni kell rá. Hogy kinek és miből, azt nem nekünk civileknek kell eldönteni – írta meg véleményét.

HBN


Hova lett a cigányprímás a Hortobágyi Csárdából?

A márciusban idei szezonját megkezdő Hortobágyi Csárdában nincs már cigányzenész, megszűnni látszik az élőzene közel 200 éves hagyománya. A marhapörköltet ugyan nem kell csendben elfogyasztani, hiszen gépi zene szól, de ezt sokan nem tartják összeegyeztethetőnek a csárda autentikus hangulatával. Megkerestük a cigány­prímást és a tulajdonost is.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter






hirdetés