Nyugtalanító jel Debrecen főterén. Miért ilyen nehéz?

Akt.:
Nyugtalanító jel Debrecen főterén. Miért ilyen nehéz?
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Bevallom őszintén, nehezen jöttem, mert nehezen értem, hogy miként lehet beszédet mondani egy hajléktalan ember mellett. Lehet? Nem. Egy padon fekvő számára a tetteink jelentenek segítséget. Ez az alkotás éppen erre hívja fel a figyelmünket – hangsúlyozta szombati beszédében Tóth László debreceni római katolikus plébános a cívisváros főterén, ahol egész nap megtekinthető Timothy Schmalz kanadai szobrász hajléktalan Jézusa.

A plébános Fabiny Tamás evangélikus püspök szavait idézve nyugtalanító jelnek nevezte az alkotást.

Szembesít engem, téged, közösségeinket, egyházainkat, társadalmunkat azzal, hogy megteszünk-e mindent a hajléktalan, a peremre szorult embertársaink problémáinak enyhítéséért.”

– Nem kiállítási tárgyként érkezett ide ez az alkotás, bár rácsodálkozhatunk a súlyára, a méreteire, a gyönyörű kidolgozásra, a művészi ötletre. De mégsem ezért jött, hanem hogy aki rátekint, annak jussanak eszébe Krisztus szavai: „amit eggyel is a legkisebbek közül tettetek, azt velem tettétek, vagy amit nem tettetek, azt velem nem tettétek.” Provokatív, nyugtalanító jel tehát, és hadd legyek én is kicsit provokatív. Ha most egy hajléktalan társunk feküdne a padon, itt, a Kossuth téren, akkor vajon megállnánk-e ennyien? Odalépnénk-e megkérdezni, mi baja, mivel segíthetünk? Megtennénk? – kérdezte Tóth László.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Sokszor megtörténik ez, és mi elmegyünk mellettük, bevallom, én is. Ez a szobor arra hív, hogy másképp legyen.”

– Ha találkozol egy szenvedő embertársaddal, állj meg, nyújtsd oda a kezed, mert neki elsősorban emberre van szüksége: rám és rád. S ez a nehéz. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, tudjuk. Nehéz megállni, nehéz odalépni. Mert ehhez ki kell mozdulni a kényelmemből, az önzésből, a közömbösségből, a megideologizált gondolkodásból. Ez a nehéz. De ha már ezt belátjuk és összefogva, a nehézség ellenére elindulunk, a cselekvés mezejére lépünk, akkor teszünk azért, hogy Jézus szomját oltsuk, aki szeretetünket éhezi, szomjazza a hajléktalanokban, a szenvedőkben.

Vasárnap a Szent Annán

Az eseményen Oláh István, a református Nagytemplom lelkésze és Zuró József görögkatolikus káplán is szólt az egybegyűltekhez, valamint svetits-es diákok szavaltak. A szobrot este a Szent Anna Székesegyházban helyezik el, vasárnap pedig a templom bejárata előtt tekinthető meg.

HBN-RaL