Nyolcvanéves az Országzászló

Akt.:
Zászlófelvonási ünnepség a Bem téren, 2015. március 15-én
Zászlófelvonási ünnepség a Bem téren, 2015. március 15-én - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Nagy Sándor János szobrai közül kettő anyagából Medgyessy Ferenc formázta meg Petőfi alakját.

Nyolcvan esztendeje, 1939. március 15-én leplezték le a – mai – Bem téri Országzászlót. Akkor már 6 éve ott állt a parkban egy másik Trianon-emlékmű is, a „Magyar fájdalom”.

Munkás, paraszt, anya-gyerek

Az avatóünnepségről a Debreczeni Képes Kalendáriom is hírt adott – igaz, csak meglepően szűkszavúan. Eszerint „Tunyoghi-Szűcs Géza elnöki megnyitója után az ünnepi beszédet dr. Makkai Sándor egyetemi tanár mondotta. Az Országzászlót, mely Nagy Sándor János műve, dr. Javornitzky Jenő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társ­elnöke adta át a városnak.”

A ceremónián készített fotók a tudósítás terjedelme ellenére arról tanúskodnak, hogy sokan vettek részt az alkalmon. A kalendárium egyébként ugyanott arról is beszámolt, hogy az előző napon „a magyar honvédség megkezdte a diadalmas előnyomulását Kárpátalja visszafoglalására. Március idusán minden magyar szív a felvidéki eseményekre figyelt. Honvédeink március 16-án délben érték el a lengyel határt.”

Maga az Országzászló Mozgalom 1925-től létezett, és az volt a célja, hogy a csonka Magyarország minden településén legyen egy oszlop, ahová kihelyezik a magyar lobogót. A Debrecenben 1937-ben kiírt pályázaton csak helyi művészek vehettek részt, közülük Nagy Sándor János és a terve lett a győztes. Ő a zászlótartó talapzatra munkásalakot, parasztfigurát és egy Anya-gyerek szobrot alkotott.

1942 óta torzó

A megvalósított kompozíció nem sokáig lehetett egyben, ugyanis az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács nem tartotta művészi értékűnek a szobrokat. Emiatt 1942-ben leszerelték azokat. Az „Anya és gyereke” a szülészeti klinikára került, míg a munkásból és a parasztból 6 évvel később Medgyessy Ferenc készítette a Petőfi-szobrot.

A Magyar fájdalom szobra

A téren 1933. május 25-től egy másik Trianon-szobor is állt: a „Magyar fájdalom”, amit a brit Lord Rothermere rendelt meg a francia Émile Guillaume-tól. Ez az alkotás se állt sokáig a helyén, ugyanis 1945-ben a meggyalázása és a politikai hangulat változása miatt debreceniek a Déri Múzeum szenespincéjébe menekítették.

A „Gyermekei sorsát sirató Magyarország” szobra 2000 óta ismét a Bem téri parkban van, az Országzászló talapzata azonban máig üres.

– Vass Attila –