A torma ára akár a hullámvasút

Akt.:
Vörösné Gizella (elöl) és Horváthné Ica Gábor Tiborék udvarán a tormaválogatás közben
Vörösné Gizella (elöl) és Horváthné Ica Gábor Tiborék udvarán a tormaválogatás közben - © Fotó: Kovács Péter
Bagamér – Keményen megdolgoztak a termelők az idei rekordmagas árért az Érmelléken.

  • A múlt évinek most több mint duplája a torma ára, az első osztályú gyökér kilójáért 500 forintot adnak a felvásárlók. Ahhoz, hogy eddig soha nem látott magasságokban jár az Érmellék világhírű fűszernövényének ára, több tényező is közrejátszott, ugyanakkor magában hordozza a következő évek ár-mélyrepülés esélyét is.
  • Tény: 2018-ban a korábbi évekénél kevesebb tormát adott a vidék homok- és vályogtalaja, a termelőknek pedig talán soha nem volt még annyira ellenére az időjárás, mint az idén.
  • Minderről a térség egyik legnagyobb termelésintegrátora, felvásárlója, a Hungaro Torma Kft. ügyvezetőjével, Gergelyné Nagy Krisztinával és a bagaméri telep vezetőjével, Gergely Jánossal beszélgettünk.
  • – Március közepéig minden rendben ment, majd amikor a munkákat kellett volna kezdeni, érkezett a hó és a jég. Április elején az egyhetes eső miatt tolódott munka, az átázott földek pedig még sokáig művelhetetlenek voltak. Egy hónapos késéssel, májusban lehetett kezdeni a dugványozást, de volt, aki júniusban rakta el a gyökereket. A hirtelen jött meleg miatt a dugványok szinte „megfőttek” a nedves földben. Ráadásul április eleje után eső nem volt, öntözés nélkül alig-alig lett volna termés.

A kedvezőtlen időjárás miatt már eleve kevesebb termésre számíthattak a termelők, ezzel együtt a térségben az elmúlt években folyamatosan erodálódott a torma termesztésére bevont terület nagysága. A mértékét mintegy 20 százalékra teszi a Hungarotorma ügyvezetője, Gergelyné Nagy Krisztina és Gergely János telepvezető.

tr3Gergelyné Nagy Krisztina ügyvezető | Fotó: Kovács Péter

Továbbfűzött gondolataikból kiderül, hogy egyre idősebb a tormával foglalkozók köre, többen felhagynak a termeléssel, a fiatalok pedig nem feltétlenül a tormatermelésben látják jövőjüket. (Egyre inkább érne egy generációváltás a termelésben – jegyzik meg.) Emellett a mögöttünk lévő pár évben alacsony volt a felvásárlási ár, ugyanakkor a napszámosok mind jobban megkérik a napi bért. Ez az étel-ital ellátás mellett a 700 forint/órát is elért. És persze a másik két nagy tormatermelő országban, Ukrajnában és Lengyelországban is aszály volt, ami ugyancsak árfelhajtó erővel bírt.

Sokismeretlenes a jövő

– Az 500 forintos elsőosztályú, a 400-as másodosztályú, a 300-as harmadosztályú és a 150-es negyedosztályú ár azonban mát túl sok. Várhatóan jövőre is magas lesz még, de nem ennyire. Az árszint a hullámvasúthoz hasonlítható – folytatják a szakemberek. – A tormával 2019-ben berakott terület nagyságát illetően a sötétben tapogatózunk. Az idei ár inspiráló, kijelenthetnénk, biztosan többen termelnek majd tormát. Viszont sokan gondolkodhatnak úgy, hogy a „csúcson kell abbahagyni”, elérték az eddigi legmagasabb árat, extraprofitra tesznek szert, és itt fejezik be. És persze nem tudni, hogy mennyi lesz a dugványok ára, továbbá, milyen feltételekkel lehet földet bérelni. No meg az időjárás, az pedig egyre kiszámíthatatlanabb.

tr4Fotó: Kovács Péter

Pedig az Érmellék klímája az egyik oka annak, hogy a világon még közelítőleg sem tudnak olyan kiváló aromájú, beltartalmú tormát termeszteni, mint Bagamér környékén. Az éghajlat-módosulás következtében azonban itt is nagyobb a tenyészidőszak hőösszege, rendszeres a csapadékhiány, és ha esik is, az kis területet érintő hatalmas zápor formájában jön le. A talaj összetétele, ásványi összetétele egyedi, a szerkezete pedig jó arra, hogy mindez a tormába is beépüljön. Aztán ne feledkezzünk meg az itteniek jó két évszázados termelési tapasztalatáról, és persze a kézimunkáról, ami, bár garanciája a minőségnek, jelentősen drágítja a tormát.

Itt kézimunkával

Gábor Tibor udvarán hatalmas halmokban áll a torma, ismerősök, családtagok tördelik a gyökereket, majd vastagság szerint osztályozzák. A házigazdát a termelésről kérdeztük. – Sok munka van a tormával. A napokban kaszáltuk le a torma levelét, majd mélyszántással kiszántottuk a földből, összeszedtük, most pedig a jövő évi dugványnak valót tördeljük le a végéről. Ezeket a ceruza vastagságú oldalgyökereket 24-27 centisekre vágjuk, és homokprizmában teleltetjük át. Tavasszal 200-as kötegekbe szedjük és a géppel előre elkészített, 30 centi magas bakhátakba dugjuk. A nők 22-24 centinként teszik a bakhátakra, a férfiak rakják a földbe. 8-10 ember egy nap egy hektárt tud berakni. Gyomirtózás, majd ha kisarjadt, a fejelés következik. Egy tövön egy fejet hagyunk. Ez a munka nehezebb a rakásnál. Pattanóbogár és a cerkóspóra ellen permetezzük, kap lombtrágyát is, és 8-10 alkalommal árasztjuk. Október közepétől takaríthatjuk be.

gtGábor Tibor őstermelő | Fotó: Kovács Péter

A Hungaro Torma Kft. telephelyén Horváth Sándorral elegyedtünk szóba. A férfi együtt él a tormával; termeszti is, a telepen pedig a bezsákolt gyökereket mossa, pakolja.

Kevesebb, de jobb minőségű a torma az idén, az ára pedig egyenesen kiváló. Nálunk az egész család tormázik, ha kiöregedtünk, a lányaink folytatják majd.”

– Kovács Zsolt –


Bagamér kincse, a torma
A világ legjobb minőségű tormáját termelik Bagamérban és a környéken. Ezt nem csak mi, elfogult hajdú-bihariak mondjuk, hanem a tormatermeléshez értők, a gasztronómiában jártasak is. Kovács Zsolt írása. Ha pedig ez így igaz, akkor jogos a kérdés: miért csak éppen megélni és nem jól élni tudnak a ...

Debrecen - A fenti kérdést tettük fel járókelőknek Debrecenben, nézzük, milyen válaszok születtek. Tar Károlyné, nyugdíjas Főzéshez nem használok tormát, de vásárolok olyan kész­ételeket, leginkább húsokat, amelyek tartalmazzák a fűszert. Természetesen húsvétkor mindig fogyasztunk a sonkáh...



Nyíradony.
HAON.HU






hirdetés