A romák partnerek a felzárkózásban

Langerné Victor Katalin az álmosdi fórumon
Langerné Victor Katalin az álmosdi fórumon - © Fotó: Kovács Péter
Álmosd – El kel felejteni, hogy a nem dolgozás és a munkanélküliség a roma kultúra; az a zene, a tánc, a festészet és az irodalom. Interjú Langerné Victor Katalinnal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkárával.

Nemcsak Hajdú-Biharnak, hanem az egész országnak feladata a felzárkóztatás. Az ország keleti része sokkal nehezebb helyzetben van a nyugatinál. Bár ez egyre inkább változik, merthogy az országban egyre több helyen hallani, látni, no meg az adatok is azt mutatják, hogy munkaerőhiány van. 2011-ben a kormány elkészítette és jóváhagyta a társadalmi felzárkóztatási stratégiát, és azzal Európa élére állt. A romák felzárkóztatása és integrációja ugyanis nemcsak az országunk érdeke, hanem közös európai érdek.” 

Mindezt Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára mondta, amikor nemrégiben egy álmosdi eseményen, egy társadalmi kohéziót segítő program indításán kérdeztük a romák felzárkóztatásáról.

Mi a tapasztalat, partnerek a felzárkózásban a romák?

Végig partnerek voltak! És ez nagyon fontos, hogy attól is partnerek, hogy mi mindig is partnernek tekintettük őket. Hiány volt ebben 2010 előtt, hiszen akkor felülről jött döntések sorozata, szétaprózott programok voltak az országban. Nem beszélhettünk stratégiai alapokon nyugvó tervezésről és megvalósításról, összkormányzati és összehangolt munkáról, az egyházakkal, civilekkel, tehát a terepen dolgozókkal való partnerségéről, a romák bevonásáról. Holott ez a kulcsa a felzárkóztatásnak. A romák is szeretnének kitörni a szegénységből, csak lehetőséget kell nekik adni. Miért is gondolja bárki, hogy ők nem szeretnének boldog, kiegyensúlyozott életet?

Említette, hogy a munkaerőpiacon számítanak a romákra. Milyen munkákban, illetve Hajdú-Bihar hol tart ebben a folyamatban?

Országosan jellemző, hogy a munkába állt romáknak mintegy fele még közfoglalkoztatásban dolgozik, a másik fele pedig már a versenyszférában, a munkaerőpiacon talált megélhetést. Egyre nagyobb a közfoglalkoztatásból átlépők aránya. A közmunkáról egyébként mindig is tudtuk, hogy az csupán a munkába való visszavezetésről szól.

Azt látjuk, hogy valójában nincs különbség roma és nem roma munkavállaló között. A romák is szinte minden területen ott vannak; élelmiszeripar, kereskedelem, nagyüzemek, akár betanított munkásként, akár vezetőként. Apropó, vezetők, és itt had időzzek el néhány mondat erejéig. Itt van a közelben Debrecen, ahol két roma-szakkollégium is működik. Ha pedig hozzávesszük a hajdúböszörményit is, akkor láthatjuk, hogy Hajdú-Biharban három is van. A roma-szakkollégisták már 325-en vannak, és ez országosan kiemelkedővé teszi Hajdú-Bihart. A végzettek közül többen már neves cégeknél, bankoknál dolgoznak, például tanácsadóként, több nyelvet beszélő diplomás emberként. A munkaerőpiac minden skáláján ott vannak tehát a romák.

A munkavállalásuk mellett az identitásuk, hagyományaik megőrzése is fontos a romáknak. Feltételezem, erre is megvannak a programok.

Természetesen. A roma kultúra támogatásáról szóló pályázatunk még nyitva van. Ezt minden évben meghirdetjük. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján lehet ezt elérni. Egyházak, civilszervezetek, önkormányzatok, roma önkormányzatok pályázhatnak arra, hogy a saját közösségükben, együtt a nem romákkal, a roma kultúra megőrzését szolgáló eseményeket, rendezvényeket szervezzenek. Mert annak a nemzetnek van felemelkedése, amelyiknek kultúrája is van. Bizony el kell felejteni, hogy a nem dolgozás és a munkanélküliség az a roma kultúra. A roma kultúra a zene, a tánc, festészet, irodalom, bábművészet. Idén nyílik meg az a kulturális központ, amelyet Balog Zoltán miniszter úr jelentett be tavaly, és Európában egyedülálló központja lesz a roma kultúrának. Ebben a rendezvényeken romák és nem romák ismerhetik meg a színvonalas és pótolhatatlan kultúrát.

Minderre 2018-ban mennyi pénz van, milyen forrásokból lehet lehívni a támogatásokat?

Elindultak az uniós fejlesztések, és erre a környékről is van példa. A szomszéd település Bagamér, amelyik nyertese egy „Biztos kezdet” gyermekháznak és egy tanodának. Álmosd is nyert tanodára. Nyertesei olyan közösségi programoknak, mint a „Védőháló a családoknak”. De idesorolhatók az egyházi infrastrukturális fejlesztések, az iskolai esélyteremtő pályázatok is. Mindezek a szomszédos településeken valósulnak meg. És ez csak a szűk környezet. Azt kell mondanom, hogy uniós forrásból több száz nyertes pályázat után indult program van már. Az uniós források 3-5 éves megvalósításúak. Itt vannak természetesen a ­hazai források is. Ebből a roma kulturális pályázat 200 milliós keretű. Megjelent a kiskert gazdálkodási pályázatunk. Ez is csaknem 200 millió forint keretösszeggel. A házak nagykertjeiben az egész családnak meg lehet termelni a zöldséget, a gyümölcsöt. A pályázattal vetőmagot lehet vásárolni, szakember segítségét igénybe venni, a kerteket újra megművelni. Az útravaló ösztöndíj programja elindul ebben az évben is. A szakmát tanulókat 200 milliós kerettel támogatja, illetve az út a diplomához program ugyancsak 200 milliós felzárkóztató pályázat.

– Kovács Zsolt –

 



Nyíradony.
HAON.HU






hirdetés