Nyelvünk táncban, dalban, szájban, fejben

Debrecen – Százhetvenegy éve még nem magyarul oktattak a hazai iskolákban.

A magyar nyelv egy csodálatos, egyedi és megismételhetetlen kincs – fogalmazott Ráckevei Anna, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója szerdán a Magyar Nyelv Napja debreceni programjainak sajtótájékoztatóján.

A teátrum gálával ünnepli a napot, amelyen 1844-ben hivatalossá vált anyanyelvünk. – Szeretnénk egy pillanatba sűríteni és átélhetővé tenni fiataljaink számára, hogy milyen is lehetett 170 évvel ezelőtt, amikor még hazánkban nem a magyar volt a hivatalos oktatási nyelv. Mindezt oldottan, nyelvünk mai, a fiatalok számára is közkedvelt formáit használva. Ezen keretjátékon túl, a magyar nyelvet tágabb értelemben is igyekeztünk szemlélni, úgy, mint kommunikációs eszköz, mint egyet a színházi nyelvek között, mint biológiai szervünket, a színész szájában lévő szerszámot.

A színészet egyik legfontosabb eszközét vizsgálva, megidézzük legnagyobb színészeink színpadi szellemét és küzdelmét a szóért. Például Őze Lajost, aki sokat küzdött a dadogás ellen. A november 13-a délelőtti előadáson lesz kabaréjelenet, kivetítőn megjelenik Hofi Géza és tudósok, politikusok, szépírók mondják el véleményüket nyelvünkről – tette hozzá a színigazgató.

Jó költőnek tartanak, s hogy Az vagyok, én is hiszem – írja versében Petőfi Sándor, akit hitében több százan erősítenek majd meg e költemény együtt szavalásával november 13-án. A Magyar Nyelv Napján 11 óra 45 perctől Balatonfüreden, Debrecenben, Gyulán, Kecskeméten és Nagyszalontán is fiatalok mondják egyszerre az ünnepi programon – mondta Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója.

Mindenhol jelen

A nyelv nem pusztán a beszédben vagy az írott kultúrában van jelen, átjárja a gondolkodásmódunkat, a hangsúlyai ott vannak a zenében, táncban. Épp ezért olyan programokkal készültünk, amelyek a lírákat és annak zenés változatát helyezik középpontba, főként a gyerekeket céloztuk – mondta dr. Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója. A központi és fiókintézményekben többek között Weöres Sándor játékverseivel zenés foglalkozást, szavalóversenyt, nyelvi vetélkedőt tartanak és tájnyelvi szavak köznyelvi párja után nyomoznak.

A Belvárosi Közösségi Házban óriás keresztrejtvényt fejthetnek, versfát „ültethetnek”, és az Alföld Nyomda Gutenberg présével nyomtathatnak a gyerekek. Az érdeklődők az anyanyelvről, költészetről, fordításról hallhatják Térey János és dr. Szirák Péter diskurzusát.

A Csapókerti Közösségi házban fellép a Csicseri és Borsó Zenekar. Az Alföldi Nyomdában pedig megtekinthetőek oylan eszközök, amelyeket az elmúlt 450 évben használtak a magyar nyelv papírra vetéséhez.

HBN–HABE

A programokat megtekintheti itt.