Nyelvet tanulni csak kreatívan lehet!

Akt.:
Idegen nyelvet elsajátítani nagyon hasznos, de nem mindig könnyű
Idegen nyelvet elsajátítani nagyon hasznos, de nem mindig könnyű - © Illusztráció: ÉKN-archív
Hajdú-Bihar – A felsőoktatási felvételihez előírt nyelvvizsga kötelezettség feladja a leckét…

  • 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.
  • Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálata szerint azonban hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.
  • Egy, a Napló által megkérdezett tanár más oldalról közelíti meg a honi nyelvtanulást; tapasztalatai szerint a legfőbb probléma, hogy az oktatók kezében nincs igazán jó nyelvtanítási módszer.
  • – A gond az egyetemi alapoknál kezdődik: úgy vélem, nem elég gyakorlatias a képzés, ami emellett nem biztos, hogy hatékony módszertani elemeket tartalmaz. Mindez persze nem a nyelvtanárok hibája – mondta a 24 éve tanító Szabó Károly.

A 24 éve nyelvet oktató Szabó Károly dolgozott általános iskolában és magántanítványai is voltak, vannak; a hazai nyelvtanári diploma mellett angol nyelvterületen is szerzett képesítést.

– A gond az egyetemi alapoknál kezdődik: úgy vélem, nem elég gyakorlatias a képzés, ami emellett nem biztos, hogy hatékony módszertani elemeket tartalmaz. A végzős tanárok főleg elméletet tanulnak, és az utolsó szakaszban találkoznak a gyakorlattal (diákokkal). A frissen végzett tanár aztán kikerül valamely iskolába, de ott is ugyanazokkal a nem mindig hatékony módszerekkel tanító kollégák vannak, tőlük is csak ezt látja. Mindez persze nem a nyelvtanárok hibája – hangsúlyozza a berettyóújfalui Szabó Károly.

Szerinte általánosságban is elmondható, hogy tekintélyelvű iskoláinkban a gyerekek stresszes körülmények között tanulnak, tanár- és nem gyerekközpontú rendszerben. A nyelvórákon sokszor olvasás-fordítás-nyelvtan megy készségfejlesztés helyett, amikor is írni-olvasni-beszélni kellene; márpedig ez így nem működik. A nyelvtanulást többnyire az analizáló bal agyféltekén át erőltetjük, ahol az információk ki-be mennek; csakhogy a jobb agyféltekét kellene stimulálni, ahol a kreativitásunk lakozik, vagyis közelíteni ahhoz az állapothoz, amikor a gyerekek tanulják anyanyelvüket (ők is a kreatív agyukat használják)! – mutatott rá az oktató.

Páros munka

Egyik legjobb módszernek a páros munkára felépített interaktív nyelvoktatást tartja (a nyelvtan tanítását is beleértve), diákjainál ez nagyon jól bevált. Amellett, fel kell építeni a készségek elsajátításának sorrendjét: először beszéljen, majd olvasson a tanuló, utána jöhetne az írás, mintegy tükörképeként a szóbeliségnek.

Kipróbáltam, egy csoport gyerekkel, hogy az első hónapokban semmit sem írattam, végül már ők kérték az írást, vagyis akkor kezdték, amikor nekik volt rá igényük

– idézte fel.

Szabó Károly problémásnak látja az értékelési rendszert is, ami nem azt méri, mit tud a diák, hanem hogy mit kellene tudnia (a tesztelés és tanítás nem esik egybe, vagyis azt teszteljük, amit nem tanítottunk meg). Külföldön találkozott olyan osztályozással, ami inkább a diákok hozzáállását mutatta. Úgy véli, a magyar középiskolai közoktatásban lévő mintegy 1000 nyelvóra bőven elég lenne egy nyelv elsajátításához, továbbá azon sem múlik a siker, hogy egy tanulócsoportban hányan vannak, mert jó módszerrel egészen nagy létszámokkal is lehet hatékonyan tanulni. Ilyen esetben inkább az számít, hogy képességeik szerint bontsák meg a csoportot (a páros munkára felépített interaktív nyelvoktatásnak ez az egyik legfontosabb feltétele), a felkészültebb diákok dolgozzanak együtt, és a hátrébb tartók megint egymással; ha „összekeverik” őket, senki sem fog haladni.

Megjegyezte még, hogy az iskolában a tanárnak az adott könyv ütemezése alapján kellene haladnia a tanmenet szerint, nem biztos azonban, hogy a diákcsoport képességei ennek megfelelnek. Ezért sok esetben a tanárok könyvet tanítanak és nem a diákot, következésképpen a könyvtől nem látszik a diák és a tanulási folyamat. A könyvek hibája pedig, hogy egy-egy kiadó sorozata önmagában nem elég, mert egyetlen séma alapján nem lehet tanítani; a tanárnak nagyon sok kiegészítést szükséges alkalmaznia. Ezen felül a könyvek feldolgozása nem mindig modern kommunikatív módszerekkel történik, és az új kurzuskönyvek sem orvosolják a problémákat, mivel a rosszat akarják jobban csináltatni, aminek az az eredménye, hogy nem változik semmi…

A kritikus rész

A nyelvvizsga megszerezhetőségét persze maga a vizsgarendszer is igencsak megnehezíti. Habár a különböző nyelvvizsga típusok az utóbbi időben finomodtak, bele­értve az Origot is (ez a régi állami, „Rigó utcai” nyelvvizsga, ahol valamikor egyedüliként szinte bármit megtehettek), még messze van az ideálistól.

Napjainkban a diák több nyelvvizsgatípus közül választhat. Ugyanakkor elvész a rendszerben, mely vizsgacentrikus, amellett profitorientált is – jegyezte meg Szabó Károly.

– A nyelvvizsga legkritikusabb része a hallás utáni értés, vagyis a magnóhallgatás. Amellett, hogy stresszben van a diák és technikailag gyakran nem megfelelő a hangminőség, ez a feladat olyan készséget mér, ami a gyakorlatban nem létezik: gépi hang megértését leírt feladatok alapján. Ha a diák a hanganyagra koncentrál, nem tudja követni a leírt kérdéseket, ha az írott információra, akkor elvész a hallás megértés. Nagyon nehéz összeegyeztetni a kettőt.

Az életben emberekkel kommunikálunk, és ha nem értünk valamit, visszakérdezhetünk. Nagyon sokan ezen a teszten véreznek el, holott az egyéb részfeladataik jól sikerülnek; ez nonszensz

– mondta a berettyóújfalui tanár. Úgy véli, ha a magnóhallgatást, vagy legalább annak érvényességi küszöbét eltörölnék, már sokat javítana a helyzeten. (Érvényességi küszöb: pl. magnóhallgatásból 40 százalékos teljesítés kell az érvényességhez, de csak 38-at szerez a diák, miközben a szóbelije 90 százalékos, így megbukik.) – A hallás utáni értés feladat nemcsak önbizalomromboló, hanem elveszi a diák kedvét a nyelvtanulástól, ezért a tanár munkáját is tönkreteszi! Az olvasási teszt­nél pedig gyakran olyan kacifántosan kérdeznek vissza, hogy hiába értette a szöveget és a kérdéseket a vizsgázó, nem tud válaszolni – mondta a nyelvtanár.

Van jó példa

Jó példaként, diákcentrikusként említette a már megszűnt Pitman nyelvvizsgát; magnó helyett tanár olvasta fel a szöveget, témái gyakorlatiasak voltak, majd a vizsgáról készült hangfelvételt kiküldték a londoni központba és ott értékelte két nyelvtanár egymástól függetlenül – ezen a vizsgán, volt eset, amikor 30 diákból 29 átment, mivel arra voltak kíváncsiak, hogy mit tudnak a diákok a gyakorlati életben…

– A sikeres nyelvoktatásnak három alapfeltétele van: megfelelő óraszám, csoportbontás és hatékony módszertan (mint például a páros munkára épülő interaktív nyelvoktatás). Az első kettő általában teljesül, azonban talán a harmadik pont az, amin változtatva hatékonyabbá tehetnénk Magyarországon az idegen nyelvek oktatását – összegezte Szabó Károly.

– Szőke Tímea –


Mikor kezdjük a tanulást?

– Egy kicsit talán divat lett már óvodás korban angolra íratni a gyereket. Nem vagyok benne biztos, hogy ez jó dolog a legújabb kutatási eredményeket figyelembe véve, amelyek szerint így nem két nyelvű lesz, hanem egy nyelvű sem… Először magyarul kell tökéletesen beszélnie, gondolkodnia, de ha korán idegen nyelvet kezd tanulni, egyik nyelven sem fog! Teller Ede fizikus szavait idézve a magyar nyelven való gondolkodás hatalmas fegyver lesz a kezében, ezt muszáj megtanulnia előbb. Fenti kutatási eredmények alapján, 7 éves korig nem érdemes idegen nyelvvel ismerkednie a gyereknek, 4. osztályos korban ideális elkezdeni, 7.-től pedig akármilyen intenzíven lehet (ebben a korban már kialakultak a diák kognitív készségei, amire alapozhatjuk az intenzívebb tanulást). De felső határ nincs, bármikor képes rá az ember, nekem voltak már 60-70 éves tanítványaim is! – mondta Szabó Károly.


Nyelvtörés

„[…] (A) magyar közönségnek még újdonság volt a 90-es években (és talán ma is), […] hogy a nyelvész dolga a megfigyelés és nem az ítélkezés.” Nádasdy Ádám szavai (Édes Anyanyelvünk, 2017/1.) nem csak az 51. magyar nyelv hete alkalmából jutnak eszembe. Fábián György írása.








hirdetés