2008.03.24. 13:18
Botrány egy debreceni buszon – folytatás
<p>Debrecen-Jelentkezett egy korábbi negatív „hősünk”: a férfi – legalábbis a Haon-nak telefonáló anya szerint – botrányt okozott egy buszjáraton múlt hétfő délután, amikor is a mobiltelefonját követelte a nőtől, azzal gyanúsítva meg őt, hogy tőle lopta.</p>
Jelentkezett egy korábbi negatív „hősünk”: a férfi
– legalábbis a Haon-nak telefonáló anya szerint – botrányt okozott egy buszjáraton múlt hétfő délután, amikor is fennhangon követelte a nőtől a mobiltelefonját, azzal gyanúsítva meg, hogy tőle lopta.
Mint írtuk, az asszony a 12 éves fiával utazott, amikor megcsörrent a mobilja. Pillanatok múlva egy jól öltözött férfi üvöltözni kezdett vele, állítván – mondta a nő –, hogy a telefon valójában az övé.
– A Nádor utcai megállónál a karomnál fogva lehúzott a buszról.
Mivel a megállóban se tágított, rendőrt hívtam – emlékezett vissza, s arra gyanakodott, hogy a férfi tulajdonképpen színjátékot játszott, hátha ő – menekülvén a kínos szituációból – lemond a mobiljáról.
A rendőrség önbíráskodás gyanújával hallgatta ki a vádaskodót.
A másik verzió
– A hölgytől utólagos elnézést kérek.
A helyzet az, hogy nemrég ellopták a telefonomat, ami pont ugyanúgy csörgött és olyan színű volt, mint az övé. A történtek engem is megviseltek – mondta el személyesen szerkesztőségünkben a szóban forgó idősebb úr, aki még azt is bemutatta, milyen magasra ugrott fel a vérnyomása az események miatt.
A következőképp emlékszik arra a délutánra.
– A Malomparkba tartottam a buszon, amikor megszólalt a hölgy telefonja.
A szembeszökő hasonlóságot már említettem. Amikor visszazipzárazta a telefont, kulturáltan megkértem, mutassa meg, mert az enyémet ellopták a kabátzsebemből a piacon.
Erre ő meghőkölt és tolvajnak nevezett, mire nálam tényleg elszakadt a cérna, és én is letolvajoztam őt.
Nem tudtam, hogy a fia ott van. Valóban megfogtam a karját, de csak azért, mert ők a Nádor utcai megállóban le akartak szállni, én meg attól tartottam, hogy elmennek, és nem derül ki az igazság.
A megállóban egyszer valóban elé álltam kitárt karral, de az üvöltés, talán ha egy percig tartott. Partner voltam abban, hogy rendőrt hívjunk, gondoltam, a hatóság majd rendezi az ügyet.
Hangsúlyozom, én onnantól kezdve a mozgásában egyáltalán nem akadályoztam a nőt, csak követtem őket. Eközben azzal fenyegetett meg, hogy tönkre fog tenni...
Szerintem, ha mindkettőnknek a félreértés tisztázása lett volna a célja, gyorsan pont kerül a végére. Sajnálom, hogy nem így történt – zárta szavait a férfi.
-RaL-
Kapcsolódó anyagok: