Normális az idei nyár? – A szakember válaszol

Akt.:
Júlia, Dénes, Bori, Miklós és Dorottya (az Incze és Havas gyerekek) unokatestvérek, így nem kérdéses, hogy náluk közös program a „láblógatás” is – ilyen melegben egyenest a vízbe
Júlia, Dénes, Bori, Miklós és Dorottya (az Incze és Havas gyerekek) unokatestvérek, így nem kérdéses, hogy náluk közös program a „láblógatás” is – ilyen melegben egyenest a vízbe - © Fotó: Matey István
Debrecen – Július végét írjuk, és még nem volt hőségriadónk; milyen nyár az ilyen? – teszik fel a kérdést többen.

Bizony, ez az igazi, vagy akár úgy is mondhatnánk, a normális hőmérsékletű nyár. Igaz, a csapadék mennyisége valamelyest meghaladja az ilyenkor szokásosat – válaszolja a szakember, dr. Lázár István, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, majd azzal folytatja, hogy a mostani nyár időjárásának megítélése nagyrészt viszonyítás kérdése.

Fontos hőmérsékleti értékek

– Ha egy évszázadot nézünk, azt mondhatjuk, hogy teljesen átlagos. Egy évtizedre visszatekintve láthatjuk, már volt ehhez hasonló, sőt 2010-ben gyakorlatilag elmaradt a nyár, mert hűvös és esős idő volt szinte végig. Ha viszont csak a mögöttünk lévő néhány év nyarait idézzük fel, akkor bizony hűvös és csapadékos a mostani. Az utóbbi esztendők nyarain egyenként is több, jó néhány napig kitartó hőhullám volt. A harmadfokú (legmagasabb) hőségriasztást akkor adják ki, ha a napi átlaghőmérséklet egy átlagos méretű magyarországi megyének megfelelő területen 29 Celsius-fok felett van legalább egy napig (ha a napi csúcshőmérséklet meghaladta a 35 Celsius-fokot, akkor forró napnak minősül). Ilyenekre azonban 2018-ban mindeddig nem volt példa Magyarországon. A legmagasabb hőmérsékletet, 34,8 fokot a Békés megyei Mezőkovácsházán regisztrálták június 12-én.

Ha majd megfordul a szél…

– A nagytérségi légköri helyzetre tekintve kitűnik, hogy hónapok óta gyengélkedik, azaz részekre szakadozva létezik csak a sarkvidéket övszerűen körülölelő úgynevezett északi-sarki állandó ciklon (polar vortex). A gyengélkedés okát az éghajlatváltozásban feltételezik a tudósok – mondja Lázár István, rátérve a részekre szakadozott, „behullámzott” poláris örvény időjárásra gyakorolt hatásaira.

graf_cKattintásra nagyobb méretben

– Ez okozta Észak-Amerikában a rendkívül kemény telet, az elmúlt hetek hatalmas esőzéseit Japánban, de a Skandináv-félszigeten még mindig meglévő, ott extrémnek számító, 31-33 fokos hőséget is. Ugyanakkor nálunk a hatása egy gyenge, de tartós észak-északkeleti áramlás, amely az évnek ebben a szakában nem túl magas hőmérsékletű és többnyire nagy nedvességtartalmú, labilis levegőt szállít a Kárpát-medencébe. A korábban lehullott csapadék elpárologva időről időre, változó helyeken záporokat, zivatarokat, köztük igen heveseket is okoz.

Ez egy önfenntartó, öngerjesztő folyamat, mivel a helyben lehullott csapadék nap mint nap elpárolog, létrehozva ezzel az újabb csapadékot adó felhőzetet.”

Ez a légállapot egy-egy rövid, néhány napos időszakot leszámítva, meg-megújulva, hetek óta fennáll. És fenn is fog állni mindaddig, amíg a nagytérségi légkörzésben jelentős változás be nem következik. Azt pedig, hogy ez mikor történik meg, a meteorológia tudományának mai állása szerint nem lehet megmondani, mivel nagy bizonyossággal 5-8 napra tudunk csak megbízható előrejelzést készíteni – részletezte Lázár István.

Az évben semmi extra

Dr. Lázár Istvántól megkérdeztük azt is, hogy a mi éghajlatunkon normálisnak tekinthető-e az idei időjárás menete. Konkrétan: a késő őszi időjárás február végéig tartott, majd onnantól március végéig tél volt, és a körülbelül kéthetes tavaszt felváltotta az azóta is tartó nyár, mégpedig úgy, hogy április végén melegebb volt, mint júliusban.

– A mi éghajlatunkba sokféle szélsőség belefér, így az ebben az évben tapasztaltak is, amelyek egyáltalán nem voltak extrémek. Tudni kell, hogy a Kárpát-medence időjárását a kiegyenlítettebb hőmérséklet-járású, csapadékos óceáni; a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú szárazföldi; valamint a télen csapadékot, nyáron forróságot és szárazságot eredményező mediterrán hatás befolyásolja. Ezen légtömegek bármelyikének hosszabb időre is hatása alá kerülhet Magyarország, így annak az éghajlatnak a jellemzőit tapasztalhatjuk tartósan. A márciusi telet a szárazföldi hideg és a mediterrán csapadékos léghullámok a mi térségünk feletti találkozása okozta.

A változó éghajlat a mi vidékünkön a hőmérséklet, de főleg a csapadék tekintetében a szélsőségek irányába tolódással jár várhatóan.”

Még lehet forróság

Az egyetemi adjunktus elmondta azt is, hogy nem zárható ki egy augusztusban kezdődő és bőven szeptemberbe nyúló száraz és igen meleg időszak az idén sem. Ehhez azonban déli-délkeleti légáramlást generáló légköri állapotnak kell kialakulnia.

Kovács Zsolt


Akár nyáron is eshet a hó

Korábbi évszázadokban is voltak szélsőséges időjárások nyaranta Debrecenben. Egy csokorra valót gyűjtöttünk össze Réthly Antal nyomán.

  • 1701.: Termékeny nyár, szép meleg idővel.
  • 1709.: Kedvetlen nyár; szélvészek; a késői hideg a vetéseket elrontotta.
  • 1722.: Borongós és esős nyár, mint a következő esztendőkben.
  • 1788.: Csodálatosan száraz és meleg idő járt, semmiféle eső és majd mindig száraz szél.
  • 1797. június 14.: Reggel borzasztó égzengés és villámlás volt, iszonyú zivatar és hatalmas eső. Sok ember a városba, Tilalmasba és Boldogfalva kertbe menekült.
  • 1797. július 2.: Hó esett Debrecenben, a város körül, kivált a Hortobágyon bokáig ért.
  • 1807.: Ez az esztendő igen száraz volt. Július elejétől kezdve egy csepp eső sem volt.
  • 1841. augusztus 24–30.: Oly meleg és por volt, hogy alig állhattuk és majd meg fúltunk. Mindenütt nagy aszálynak szomorú nyomait láttuk.
  • 1848. július 25.: Eddig nagy hévség, déli hervasztó széllel. Hanem délután 4 óráig tartott tikkasztó meleg után lassú dörgéssel, de sok kárt tevő nagy szélvésszel, igen jó és szapora eső vólt.
  • 1851. augusztus 2.: Iszonyú égiháború volt, az ispotáj tornyára ütött, onnan a templomba rohan, sok kárt tett, 6 házat gyújtott.

Kánikula Debrecenben
Debrecen - Nézzük, ki hogyan védekezik a hőség ellen. Dale Cintia, műkörmös Nem igazán szeretem a meleget. A lakásban gyakran próbálunk levegőztetni, illetve ventilátorral védekezünk a hőség ellen. Nagyon jó ötletnek tartom a főtéren elhelyezett párakaput. Sánta Szabolcs, egyetemi hallg...

A bőséges folyadékbevitel minden korosztály számára ajánlott!
Hajdú-Bihar - Hűtsünk, árnyékoljunk, kerüljük a tűző napot – javasolja az orvos. Debrecen. A nagy hőségben elsődleges szempont, hogy figyeljünk oda a rendszeres folyadékbevitelre, valamint reggelente jól szellőztessük ki a lakást, majd sötétítsünk be annak érdekében, hogy ne melegedjen fel az ott...

Fotó: Matey István, archív
Debrecen - Lédús takarmányokkal, fagyasztott finomságokkal, hűtőfürdőzéssel biztosítanak megfelelő hűsölési lehetőséget az állatoknak a forró napokban a debreceni állatkertben - közölte a nagyerdei kultúrpark igazgatója kedden az MTI-vel. Nagy Gergely Sándor tájékoztatása szerint a nagy hőség elv...