Noé neo

Ismét megépítették modern változatban a hatalmasnak elképzelt fahajót, Noé bárkáját, amelyet kivételesen szakképzett készítői nemrégiben fejeztek be, s pár napja immár látogatható. T. Szűcs József jegyzete.

A hajó eléggé vitatott, s a tudományra mért csapásként is aposztrofált „másolatát” Williamstown városában, Kentucky államban állították ki. A várakozások szerint legalább egy, sőt akár kétmillió személy fogja meglátogatni már az első évben. A FATÁJ erdészeti szaklap bemutató cikke, képei, s más internetes források alapján igazán sajnálhatom, hogy magam aligha leszek köztük. Bár a nevezetes bibliai járműre ugyan szinte semmiben sem hasonlít, viszont egy fából készült luxus óceánjárót láthatnék közelről, belülről. Amelynek persze emiatt leginkább egy Disney-parkban lenne a helye. (Állítólag dinoszauruszokat ábrázoló faállatok is helyet kaptak benne.) Látványosságnak kell tekintenünk, mert a fahajónak a meghirdetett nevén kívül nem sok köze van, lehet a Biblia bárkájához. Bár ezt készíttetői, az evolúciót eleve tagadó világnézetüket alapján aligha fogják túlságosan hangoztatni. Azonban a legoptimistább szakértők szerint is, már amennyiben a történetet történelmi tényként kezeljük, Noé apánk a kor technikai színvonalán legfeljebb egy jobbfajta tutajt lett volna képes építeni. Más kutatók szerint nem is fát, hanem, veszőfonatot, illetve sást használt, s a bárka a keleten elterjed kerek, tányér formájú lehetett. Nos, aki Kentuckyban jár azért nézze meg mai utódját, bár erről aligha állíthatják létrehozói, hogy a bibliai adatok alapján próbálták volna elkészíteni. Már csak azért sem, mert a hírek szerint ez jelen idő szerint a legnagyobb olyan épület a világon, „amelyet modern fafeldolgozási módszerekkel építettek: 155 m hosszú, 26 m széles és 28 m magas!” Ráadásul Noénak aligha lett volna csekély 100 millió dollárja arra, hogy ezt a csodát megépítse. A maga idejében az is csoda volt, ha megtörtént, hogy egyáltalán sikerült még az özönvíz előtt egy akármilyen vízi alkalmatosságot összehoznia családjának és az állatseregletnek. Persze ez ügyben érdemes egy bibliakutató szavaihoz tartani magunkat. Ő azt mondta, hogy aki a Szentírásban foglaltakat, különösen az abban szereplő tárgyakat a leírt formák, méretek alapján akarja ma megkeresni vagy ezen paramétereit próbálja mindenáron rábizonyítani egy régészeti leletre, az nagyot fog csalódni. Még nagyobb baj, ha akár szándékosan, akár naiv hittől vezérelve ezekkel a „kinevezett” leletekkel nemcsak magát áltatja, de másokat szintén félrevezet.

Aki viszont a leírtak szellemét tartja szem előtt, annak a Biblia mindörökre megmarad az emberiség, a többi vallás szent könyveivel együtt, talán a legnagyobb, mindenesetre hosszú generációk során keresztül a legtöbb ember által megismert és mélyen tisztelt vallási, szellemi, kulturális teljesítményének. Ezért sem szabad(na) még a hit nevében sem (,vagy arra hivatkozva,) visszaélni a benne foglaltakkal.

– T. Szűcs József –



Sporthírek






hirdetés