Nincs szürke nyár, van viszont szil és vérszilva

Akt.:
Nincs szürke nyár, van viszont szil és vérszilva
© Fotó: Kovács Péter
Hajdú-Bihar – Jó tűrőképességű, gyorsan fejlődő, lehetőleg kúp alakú koronával rendelkező, ágakat nem hullajtó. Ezeknek a tulajdonságoknak kell megfelelni azoknak a fafajtáknak, amelyeket Magyar Közút Nonprofit Zrt. az utak mellé telepít – derül ki az országos cég kommunikációs osztályának Naplónak küldött válaszából.

A Közutat az „erdészeti” tevékenységével kapcsolatban kerestük meg kérdéseinkkel. Az elmúlt egy évben Hajdú-Biharban jelentősen átalakult egy-egy közút környezete. Fasorokat vágtak ki, illetve facsemetéket ültettek.

Jelzi a vágásérettségét

A vágásérettség az erdészeti állományban az előírt évszám szerint alakul. Az útmenti fák nem állományban növekednek, nincs verseny a fényért, a termőhelyek is kevésbé jó minőségűek, ebből következik, hogy az itt nevelkedett fa minősége is gyengébb lesz, hamarabb elérik a vágásérettségüket. A vágásokat a fa csúcsszáradása, félszáraz állapota, a gyökér-korona arány eltolódása jelzi. Amennyiben már az ifjításokat követően is jelentkeznek az említett problémák, a fákat eltávolítja az út széléről a Közút.

Egyeztetve az önkormányzattal

Az, hogy milyen fák kerülhetnek az utak mellé az elsődleges szempont, hogy gyorsan fejlődő, lehetőleg kúp alakú koronával rendelkező, ágakat nem hullajtó fajta legyen. Ezek szerint napjainkban már nem ültetnek például szürke nyárfákat, de földbe kerülhet az őshonos fehérnyár vagy a tipikus „úti fa” a jegenyenyár. Ezen kívül gyorsan növő, könnyen alakítható fa a pusztaszil, de ültetnek még virágos és magyar kőrisfákat, juharfákat, ezüst hársakat és platánfákat is. Ritkábban a települések belterületein díszcseresznyét, vérszilvát, vagy szivarfát is telepítenek, ezekről a helyi önkormányzatokkal is egyeztetnek.

csemete2
Fotó: Kovács Péter

Amennyiben a fák telepítését külső vállalkozással végezteti a zrt., akkor az első három évben a telepítést végző cég ápolja a fákat. Ellenkező esetben a mérnökség dolgozói végzik. Ez a vegetációs időszakban a tányérozási és locsolási munkákat, az ősz végi és tavasz eleji időszakban a pótlást, míg a téli időszakban a gallyazást és metszést jelent.

Macerás lehet a kivágás

A fákkal történő munkálatok költségei számos tényezőtől függ. Több esetben előfordul, hogy egy fa kivágása 6-8-szorosan is meghaladja a kivágott fa értékét. A költségeket befolyásolja, hogy egy fa kivágása az út mentén vagy a városközpontban egy csomópontban történik, ahol légvezetékek vagy jelzőlámpák vannak a közelben. Ilyen esetekben számolni kell a feszültségmentesítés költségével, az elkorlátozások, kosaras gépjárművek és azok személyzetének, szállító járművek és a megnövekedett személyi munkaerő többletköltségével is. Ilyen költségekre megyei szinten évente 30-40 millió forintot fordít a Közút.

HBN–KZS








hirdetés