Nincs szükség fondorlatra

Akt.:
Czinege Attila, regionális főigazgató
Czinege Attila, regionális főigazgató - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A terepen az ellenőrök igyekeznek életszerű szituációkat teremteni és ezáltal fedve maradni. Interjú Czinege Attilával, a NAV Regionális főigazgatójával.


Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszernek köszönhetően horogra akadtak már feketén szállítmányozó zöldség-gyümölcskereskedők, elektronikai árucikkeket fuvarozók, sőt olajbárók is – mondta a Naplónak adott interjúban Czinege Attila, a NAV regionális főigazgatója.

Miért fontos a Nemzeti Adóhivatal számára az, hogy a megye legjelentősebb vállalkozásait bemutató TOP 100 Magazinhoz a szakmai hátteret úgymond „első kézből” a NAV szolgáltassa?

Czinege Attila: Ahhoz, hogy szakmailag megalapozottan és hitelesen tudjuk bemutatni a megye gazdasági életét, hiteles adatokra és azokkal összefüggő szakmai elemzésekre van szükség. A kiadvány gerincét adó gazdasági elemzések alapjául szolgáló információk, adatok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisában lelhetőek fel. Az adóhivatal a TOP 100 kiadvány munkálataiban immár 9. éve vesz részt. A társasági adóbevallások adatai alapján mutatjuk be a Top 100-as körbe tartozó vállalkozások tevékenységét. Feltérképezzük a megye adóalanyi körét és az adóbevételek alakulását is. A kiadványban a főbb jellemzőket kistérségi és nemzetgazdasági ágazati szinteken is értékeljük.

Sokrétű, színes elemzéseinknek köszönhetően a megye kiemelkedő gazdasági szereplőit bemutató kiadvány nem csupán a kimagaslóan teljesítő vállalkozások számára hordoz információkat, hanem a gazdasági élet többi szereplőjének is hasznos iránymutatásokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a vállalkozások jövőbeni döntéseinek megalapozásához is.

Az utóbbi évek egyik sikertörténete az adóhivatal háza táján az EKÁER-rendszer kimunkálása és bevezetése. Ez a „szoros emberfogásos” technika Hajdú-Biharban is számottevően hozzájárult a fekete- és a szürkegazdaság kifehérítéséhez, az adóbevételek növekedéséhez?

Czinege Attila: Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer elindulása óta folyamatosan ellenőrizzük a működő vállalkozásokat. Vizsgáljuk, hogy az adózók eleget tesznek-e az áruszállítással kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek, illetve, hogy a bejelentésben foglaltak megfelelnek-e a valóságnak. Hajdú-Bihar megyében eddig már több, mint 1700 ellenőrzést végeztünk. Az EKÁER teljes képet ad a közösségen belül érkező szállítmányokról is, segítségével az áruforgalom, az áruk követése sokkal átláthatóbb, könnyebben kiszűrhetőek az adóelkerülők. Ez szűkíti a kaput azok előtt, akik eddig eltitkolták a határon túlról származó beszerzéseiket, hogy azokat belföldön számla nélkül értékesítsék. A rendszer segítségével bukott meg több olyan gazdasági társaság, amelyek valós tevékenységet nem folytattak, kizárólag számla kibocsátásra, az áruk belföldiesítésére, az áfa eltüntetésére specializálódtak. Hogy csak néhány példát említsek, horogra akadtak feketén szállítmányozó zöldség-gyümölcskereskedők, elektronikai árucikkeket fuvarozók, olajbárók. Nagymértékben csökkent a megye hátralékállománya is, mely szintén pozitív hozadéka a rendszernek, ugyanis akik szerepelnek a Köztartozásmentes Adózók adatbázisában (KOMA), azok az EKÁER szám igénylésékor mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól. Hajdú-Bihar megyében az előző év végéhez képest másfélszeresére nőtt az olyan adózók száma, akik felvételt nyertek a KOMA-ba, aminek elengedhetetlen feltétele volt a NAV-nál nyilvántartott hátralékuk megfizetése. Ennek köszönhetően az ilyen adózók hátralékállománya több százmillió forinttal, az összes megyei adózónál nyilvántartott hátralék pedig közel 2 milliárd Ft-tal csökkent 2015-ben.

A pozitív hatás az áfa bevételek alakulásán is megfigyelhető. A megye adózói az előző év első három negyedévéhez képest 5,3 milliárd Ft-tal fizettek be több általános forgalmi adót, az általuk teljesített nettó befizetés pedig 4,7 milliárd Ft-tal nőtt. A rendszer bevezetése óta közel 50 százalékkal nőttek a költségvetési bevételek. Elmondható tehát, hogy az EKÁER-nek köszönhetően átláthatóbbá váltak a gazdasági folyamatok, csökkent a hátralékállomány és jelentősen nőttek a költségvetési bevételek is.

Nem lehet nem észrevenni, hogy a különböző informatikai rendszereken (e-bevallás, e-pénztárgép és hasonlók) keresztül az életünk mind nagyobb felülete válik nyitott könyvvé a NAV előtt. Mi a garancia arra, hogy az ebből adódó lehetőségeivel az adóhivatal „csak” él, nem pedig visszaél?

Czinege Attila: A szabályos adatkezeléssel kapcsolatban a legnagyobb garanciát a jogszabályi előírások jelentik, melyek egyértelműen meghatározzák, hogy az adóhatóság milyen adatokat kezelhet, használhat fel az adóügyek intézése során. Sokszor tévesen értelmezik az adózók az egyre bővülő elektronikus adatszolgáltatás szükségességét. A fekete-, és szürkegazdaság felszámolására irányuló törekvéseinkben fontos szerepet játszik, hogy a NAV mind szélesebb körből származó kontroll adatokkal rendelkezzen. Ez nem csupán az ellenőrzési munkánkban nyújt segítséget, de az adózóknak is megkönnyíti és felgyorsítja az egyes ügyintézési folyamatokat.

Az elektronikus adatszolgáltatások által nyerhető információk a NAV kockázatelemzési és kiválasztási szempontjainak is szerves részét képezik és segítik az operatív munkát.

Az adóellenőreik nincsenek híján a kreativitásnak, ha éles bevetésről van szó. Előfordult például, hogy leánybúcsút imitálva rendeltek amerikai luxuslimuzint sofőrrel. Mindig a vezető határozza meg, hogy éppen milyen fondorlatot alkalmazhatnak, vagy a kollégák is ötletelhetnek?

Czinege Attila: Az operatív ellenőrzési munka komoly felkészültséget és olykor gyors helyzetfelismerést és alkalmazkodást igényel. A bizonylatolási fegyelemmel kapcsolatos ellenőrzéseinket nagymértékben megkönnyítette az online kasszák bevezetése. A folyamatos online kapcsolatnak és adatszolgáltatásnak köszönhetően lehetőségünk nyílt akár a hagyományos próbavásárlás nélkül lefolytatni az adott revíziót. A 2015 nyarán végzett nyári akciónk tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos szolgáltatói szektorokra nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben is. Ezen területek feltérképezésében, az ellenőrzési munka előkészítésében természetesen jelentős szerepe van a gyakorlott revizorok munkatapasztalatának. Kollégáim soha sem fondorlatokkal tarkítva végzik a munkájukat. Egy-egy szolgáltatás igénybevétele során a revizoroknak a szokásos vevői magatartást kell tanúsítaniuk, így a terepen dolgozó ellenőrök igyekeznek életszerű szituációkat teremteni és ezáltal fedve maradni.

A gazdaságpolitika irányítóitól gyakran hallani olyan nyilatkozatokat, hogy szakmailag és morálisan kikezdhetetlen, ugyanakkor polgárbarát adóhivatalra van szükség. Ez úgy hangzik, hogy bár még nem értük el a végső célt, de törekszünk rá. Ön szerint hol tart ez a folyamat?

Czinege Attila: Az adóhivatalt elsősorban végrehajtó szervként ismerik és könyvelik el az emberek. Feladatainkat és funkciónkat tekintve azonban munkánk ettől sokkal összetettebb, hiszen az adózókkal való kapcsolatunk nagyon széles körű. Az ellenőrzési, hatósági tevékenységünkön túl munkánk szerves részét képezi az ügyfelek tájékoztatása is. Ezt a célt szolgálja többek között a folyamatosan bővülő Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszerünk is, mely lehetőséget biztosít az egyéni adóügyek telefonon történő intézésére is. Külső partnereinkkel, így például a Kereskedelmi- és Iparkamarával, a Könyvvizsgáló Kamarával együttműködve, rendszeresen segítjük az adózók szakmai tájékoztatását. Az adótudatosság formálásában is fontos szerepet vállalunk, hiszen együttműködési megállapodást kötöttünk a Debreceni Egyetemmel, valamint részt veszünk a középiskolások adózási ismereteinek bővítésben is, hogy adóügyekben és pénzügyekben is jártas, tájékozott generáció kerülhessen ki az iskolapadokból, akik a gazdasági élet sikeres szereplőivé válhatnak.

– Petneházi Attila –








hirdetés