Nincs messze a Terminátor

Nincs messze a Terminátor
© Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A Debreceni Egyetemen az egyik 3D-s nyomtatóval nyomtattak egy másikat.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karán jelenleg három 3D-s nyomtató található, melyekkel műanyagot lehet készíteni. (A fémnyomtatás most még nagyon drága.) Az elsőt, a speciális szkennelőt, valamint a szükséges programokat 2012-ben szerezték be, csaknem 70 ezer euróért. Ez egy, a kereskedelemben kapható eszköz, mely vízálló és enyhén hőálló műanyag tárgyak elkészítésére alkalmas. A műszaki kutatás-fejlesztésben használják. Gyártottak már vele például robotalkatrészeket, sörnyitót, telefontokot és fogaskerekeket is. Második nyomtatójuk műanyag alkatrészeit az elsővel nyomtatták ki, a fém alkatrészeket rendes kereskedelmi forgalomban vásárolták.

A harmadik 3D-s nyomtató úgynevezett közösségi munkával készült, az interneten zajló fejlesztésébe bárki bekapcsolódhat – közölte beszélgetésünkkor dr. Szemes Péter Tamás, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszékének helyettes vezetője.

„Újszülött” viccrobot, arcrobot

A szakember megmutatott két olyan robotfejet, amelyek mechanikai terveit itteni diákok az internetről töltötték le, a saját lehetőségeikhez igazítva átdolgozták, majd a 3D-s nyomtatóval kinyomtatták. – A robotkészítés célja, hogy a tanszéken folyó mesterséges intelligencia-kutatások során szociális kommunikációt modellező ember-gép interfész jöjjön létre. A gépek szemei a kamerák. A hozzájuk kapcsolt képfeldolgozó szoftverek igyekeznek megérteni az arcon látható gesztusokat – mondta a kutató.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Az egyik frissen végzett hallgató által készített, Maki névre hallgató, néhány napos szürke-kék színű robot a beszédfelismerésre „koncentrál”. Megérti, ha valaki azt kéri tőle magyarul vagy angolul, hogy mondj egy viccet. A memóriájában lévő viccek közül kiválaszt egyet, és elmondja. A viccre adott emberi reakció alapján a vicceket osztályozza. Továbbá azt, aki rámosolyog, lefotózza, és eltárolja a memóriájában, hogy később felismerje.

A másik, név nélküli robot a mosolygáson kívül a meglepődést, a haragot és az unottságot is képes kifejezni, majd ezeket az érzelmi állapotokat a saját mesterséges szemének, szájának, szemöldökének mozgatásával igyekszik az emberi archoz hasonlóan, utánozni. Ez is rendelkezik mikrofonnal, hangszóróval, így képes felismerni a beszélt nyelvet, valamint az abban lévő érzelmi töltéseket, és arra megfelelő „arckifejezésekkel” reagálni. – Amikor a robotnak azt mondjuk, hogy ő gyermek, és leszidjuk, akkor előbb-utóbb dacos „arckifejezést” fog vágni – tette hozzá a szakember.

Nyomtatott szivattyú

Egy fehér színű kis gép is lekerült a polcról. Megtudtuk, hogy az egy 3D-s nyomtató és némi fémalkatrész felhasználásával készült, egy, a XIX. század végén feltalált, úgynevezett külső égésű Stirling-motor modellje. Amennyiben az ebben lévő egyik hengert sikerül hidegen tartani, míg a másikat például koncentrált napenergiával fűtjük, mozgási energiát hoz létre! A szakember szerint egy ilyen eszköz 3D-s kinyomtatása viszonylag olcsón megoldható, mellyel a világ gyengébben fejlett részein például dinamót, de akár vízszivattyút is lehetne működtetni.

– Már az amerikai hadsereg is felismerte, hogy fölösleges bizonyos egyszerűbb pótalkatrészeket raktáron tartani, elég azok modelljét elektronikusan elmenteni és akkor kinyomtatni, amikor arra szükség van – árulta el dr. Szemes Péter Tamás.

Fotó: Derencsényi István Fotó: Derencsényi István ©

Az áttörés küszöbén

A tudós arról is beszélt, hogy ez a technológia a csomagküldést is „újraértelmezheti”, mivel 10–20 év múlva sokunknak már lesz otthoni 3D-s nyomtatója. Így minden bizonnyal nem a konkrét tárgyat fogjuk megrendelni, hanem az annak a terveit tartalmazó fájlt, melyet magunk nyomtatunk ki. Például egy kisebb rádió így otthon is elkészíthetővé válik.

A fogászati implantátumok előállításához már most is alkalmaznak 3D nyomtatást, sőt elsősorban sütemények készítésére alkalmas ételnyomtató – 500–1000 dollárért – jelenleg is kapható.

A gyógyítás is egészen új perspektívák előtt áll. Akár egy egész kéz- vagy lábprotézis, sőt őssejtekből készülő szervekhez vázszerkezet is nyomtathatóvá válik. Ugyanakkor a fémek otthoni nyomtatása, a drága anyagbeszerzés és a nyomtatók magas ára miatt valószínűleg a jövőben sem terjed el széles körben.

– Mi viszont egy éven belül olyan elektromos autót akarunk összeszerelni, amelynek egyebek mellett a karosszériája, a kormánykereke, az ülései, sőt még a sebváltó gombja is 3D-s nyomtatással itt készülnének – ismertette a célt dr. Szemes Péter Tamás. HBN–Orosz Csaba

HBN – Orosz Csaba








hirdetés