“Nincs mese, muszáj emelni a bért, vagy otthagynak a dolgozók”

Akt.:
Mind többen követelnek Magyarországon tisztességes munkabéreket
Mind többen követelnek Magyarországon tisztességes munkabéreket - © MTI Fotó: Mohai Balázs
Hajdú-Bihar – A cégvezetők is tisztában vannak vele, hogy béremelés nélkül nem megy; más kérdés, hogy miből.

Vendéglátósok mesélik, hogy az idegenforgalmi szezon közeledtével tömegesen mondanak fel a náluk dolgozó szakácsok, pincérek, és irány a Balaton. Ősszel persze jönnének vissza (már aki a magyar tenger mellől nem egyenesen Ausztria felé vette az irányt), csakhogy…

Égető a hiányuk

…addigra oda a bizalom – tudtuk meg Ábel Szilárdtól, az ÁSZ Vendéglátó Kft. ügyvezetőjétől, aki nem is olyan régen a saját bőrén tapasztalhatta meg, hogy milyen égető tud lenni a munkaerőhiány. „Tavasszal, nyár elején a nálunk foglalkoztatott 40-45 ember közül minden harmadik „vette a nyakába a világot”, már-már megoldhatatlan probléma elé állítva a cégvezetést. Hosszú évekig küzdöttünk azért, hogy a családi vállalkozás forgalmát az optimális szintre futtassuk fel, ma viszont már az a tét, hogy az általunk felépített brand-et, a cég jó hírnevét miként tudjuk megőrizni. Ez a munkabérek emelése nélkül nem lehetséges, ezért a legfontosabb projekt számunkra most, hogy az erőnkhöz mérten anyagilag is jobban elismerjük a dolgozóink munkáját. Természetesen nem arról van szó, hogy több pénzt kapnak, de többet is kell érte dolgozni. Ugyanúgy heti öt napon, napi nyolc-kilenc órai munkáért fognak több pénzt hazavinni, mint jelenleg” – osztotta meg velünk dédelgetett tervüket a hideg- és melegkonyhai készítmények készítésével, valamint rendezvények lebonyolításával foglalkozó vállalkozás egyik vezetője. Forintosítani egyelőre nem kívánta a tervüket, de úgy fogalmazott, hogy „amit a cég elbír, azt mi meglépjük”. Szeretnék ugyanis elejét venni annak, hogy az ősztől tavaszig náluk dolgozó (szak)emberek nyár elején fogják a kalapjukat, és irány a Balaton.

Különben elmennek

– Nincs mese, muszáj emelni a bért, vagy otthagynak a dolgozók. Mondom ezt annak ellenére, hogy meggyőződésem: a fizetés csak egy, bár nagyon fontos eleme az emberek megtartásának. De fontos az is, hogy a főnöknek eszébe jusson, ha mondjuk (miként nálunk is történt) jubilál a dolgozó, vagy hogy a munkahelyi vezető ne fukarkodjon a jó szóval, ha úgy sikerül egy produkció – utalt több évtizedes hitvallására Erdei Bertalan, a GA-BO 2000 Kft. ügyvezető igazgatója. Ő annak ellenére igyekszik őrizni a családi vállalkozásban a tűzhely melegét, hogy mostanra a tanulókkal együtt 140 ember sorsáért és megélhetéséért felel. „Az a helyzet, hogy míg a multiknál sokszor elég a betanított munkás is, hiszen automatizált gépsoron történik minden, a kis- és középvállalatoknál nélkülözhetetlenek a jó értelemben vett „szakik”, akik tényleg a szakmájuk mesterei. Nálunk viszonylag egyszerű az utánpólás kérdése, hiszen abból a 60 tanulóból néhányat mindig házon belül tartunk, persze így is előfordul, hogy valaki elcsábul, és 10-20 ezer forinttal többért átigazol a konkurenciához. De szerencsére a törzsgárda összetart, és ez hatalmas kohéziós erő. Nemsokára negyed százados lesz a vállalkozásunk, amit természetesen tág családi körben ünneplünk meg”.

Sürgető feladatok

„Egyre komolyabb bérnyomás nehezedik a hazai foglalkoztatókra, és ez a kényszer rövid, illetve hosszabb távon is feladatot szab a döntéshozókra. Igyekeznünk kell, hiszen a munkaerő elvándorlása néhány éven belül visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezhet a magyar gazdaságban” – véli Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki az általánosságokon túl konkrét ötletekkel is előállt. Szavai szerint rövid távon a kormány segíthetne abban, hogy ha egy munkaadó emeli a bértömegét, akkor a növekmény bizonyos hányadát leírhassa az adójából. „Hosszabb távon nem úszható meg, hogy a munkabérek emelése javuló termelékenységgel párosuljon, hiszen sokan nemcsak a több fizetés, hanem a méltóbb munkakörülmények miatt választják a nyugat-európai boldogulást. Az a baj, hogy a rendszerváltás óta mindig az ország tőkevonzó képessége volt az elsődleges mérce, és közben elfeledkeztünk arról, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektorban is javuljon a termelékenység” – mondta.

– Petneházi Attila –


Bérverseny: aki kapja…

Bárány László, a Baromfi-Coop Kft. ügyvezetője szerint nem elég, hogy a nyugati világ magasab bérekkel és jobb munkakörülményekkel vonzza magához a magyar munkavállalók százezreit, belföldön a közfoglalkoztatás rendszere okoz bizonyos ágazatokban konkurenciát. „Ahhoz, hogy leszakítsuk magunkról a közmunkát, a következő három évben akár évi 10-15 százalékos béremelésre is szükség lehet. A modern technológiával, hatékonyan dolgozó piaci szereplők képesek lesznek ezt kitermelni, sokan azonban elhullanak majd a bérharcban. Tudom, kíméletlenül hangzik amit mondok, de a 24. órában vagyunk. Vagy meglépjük a jövedelmek számottevő emelését vagy néhány év, és nem lesz kinek kifizetni a munkabért. Akkor pedig mi sem leszünk…” – jelentette ki az ügyvezető.








hirdetés