Nézőrekordszámokat döntenek meg

Újra ellátogat Debrecenbe a Magyar Nemzeti Cirkusz.
Újra ellátogat Debrecenbe a Magyar Nemzeti Cirkusz. - © Fotó: HBN
Debrecen – „Afrika Afrika” című műsorával a Magyar Nemzeti Cirkusz igazi afrikai hangulatot varázsol a porondra.

A Magyar Nemzeti Cirkusz alapítása óta hazánk legnagyobb és legszínvonalasabb utazó cirkusza, amely minden évben új műsorral járja az ország nagyvárosait. Ifj. Richter József, a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója a világ legfiatalabb cirkuszigazgatója. 2014-ben, a X. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ifj. Richter József és zsoké csoportja nyerte el az Arany-díjat. A Budapesti Cirkuszfesztivál 1996 óta íródó történetében még soha nem volt arra példa, hogy magyar artista vehesse át az Arany-díjat, Ifj. Richter József és lovas akrobata csoportja győzelmével beírta magát a cirkusztörténelembe.

A legendás név: Richter

A németországi brandenburgi kapunál felállított Richter Cirkuszról 1821-ben szóltak az első feljegyzések. A Richter család generációkon keresztül örökítette tehetségét és a cirkuszművészet iránti elkötelezettségét. Százötven évvel az első feljegyzések után, 1972-ben a Renz cirkusz igazgatójának leánya, Carola és Richter József házasságot kötött. Kettejük közös produkciója az öt világrészt felölelő vendégszerepléseik során világsikert hozott, ismertté téve a Richter nevet. Lovas akrobata produkciójukkal és egyedülálló elefántot szerepeltető akrobata számukkal a Richter család tagjai bevésték a nevüket a cirkusztörténelembe. A házasságból két fiú, Flórián és József született, akik hazai és külföldi szerepléseikkel tovább növelték a dinasztia hírnevét.

Senki más a világon

Az 1974-ben az első Monte-Carlói Cirkuszfesztiválról a Magyar Nemzeti Cirkusz alapítója, Richter József és felesége, Carola Renz Ezüstbohóc-nagydíjjal tértek haza. Szülei sikerei után harminc évvel Richter Flórián és felesége, Edith a kétszemélyes lovas akrobata produkciójukkal Ezüstbohóc-nagydíjat nyertek a 28. Monte-Carlói Cirkuszfesztiválon. Richter Flórián, a Magyar Nemzeti Cirkusz lovas akrobatája, lóidomárja és tíztagú zsokécsoportja 2008-ban a cirkuszművészet történetének első magyar Aranybohóc-nagydíját nyerte el a 32. Monte-Carlói cirkuszfesztiválon.

Az artistáknak az Arany Bohóc-díj olyan, mint a színészeknek az Oscar. Flóriánék díja két okból is különleges: lovas akrobata számban még soha nem született arany, másrészt egyetlen fellépő sem kapott még ilyen rövid időn belül ezüst és arany minősítést egyaránt. Flórián tíztagú zsoké csoportjának és tíz lovának produkciója lenyűgözte a cirkuszfesztivál résztvevőit. 2014-ben, a X. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ifj. Richter József és lovas akrobata csoportja – Bíró Anikó, Dinya Bence és Marton Marius – nyerte el az Arany Pierrot-díjat. A világ második legrangosabb cirkuszfesztiválján a zsűri a szakmai tudást, a koreográfiát, a látványt pontozza, s a Richter-csoport olyan rendkívüli trükköket is bemutatott a lóháton, amelyeket senki más nem tud a világon.

A legfiatalabb cirkuszigazgató

Ifjabb Richter József 1992. április 7-én született az angliai Swanse-ban, hetedik generációs artistacsalád gyermekeként. Szülei, Richter József és Richter Carola elefánt- és lovas akrobata produkcióikkal az egész világot bejárták.

József, becenevén Joci, Budapesten járt iskolába. Gyermekkorában a Budapesti Honvédban is tornázott. Ötévesen már bátyja, Flórián lovas akrobata számában szerepelt, később pónilovakkal lépett fel. 2009-ben megalapította saját lovas műsorát, a Horse Evolution Showt, mellyel 2012-ben és 2013-ban országjáró turnéra indult. 2013-tól átvette édesapjától a Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatását. A Richter névhez méltón lovas akrobatikában, illetve az állatok idomításában jeleskedik.

A Magyar Nemzeti Cirkuszról

A cirkuszművészet hívei tudják, mennyi munka, milyen technikai felkészültség, mekkora koncentráció és mennyi gondosság szükségeltetik ahhoz, hogy a néző lenyűgöző élményben részesüljön. Pillantsunk be egy kicsit a Magyar Nemzeti Cirkusz kulisszái mögé. A Magyar Nemzeti Cirkusz társulata hetven főből áll. A cirkusz szerves része a minden előadáson élőben játszó tíztagú, elsősorban fúvósokból álló cirkuszi zenekar. A nemzeti cirkusz Magyarország egyetlen utazó cirkusza, ahol élő zene kíséri a műsort. A nemzeti cirkusz műsorainak gerincét mindig az állatok alkotják. Az előadásban nyolcvan idomított állat látható. Rendszeres fellépők: arab, fríz, és muraközi lovak, ara papagájok, ázsiai tevék (Arafat, Pasa, Abdul), afrikai zebrák, lámák, skót és szürke marhák, oroszlánok, tigrisek, indiai és afrikai elefántok. 2013 márciusában egy kis tevecsikó született, akit Habib-nak hívnak, az anyukája Abdul, a cirkusz nőstény tevéje, az apukája pedig a Nyíregyházi Állatpark egyik tevéje. Habib már szerves része a műsornak, ő és három társa alkotják a Nemzeti Cirkusz tevecsordáját. A Magyar Nemzeti Cirkusz az állatok tartásában is példát mutat, állatkerti körülményeket tudnak biztosítani számukra.

A cirkuszsátor ezerötszáz fő befogadására képes. Budapesttől nem messze, Szadán található a cirkusz téli szállása. Több, mint kétezer négyzetméteres terület áll rendelkezésre az állatistállók, a próbaterem és a manézs részére. A cirkusz gépjárműparkja ötven teherautóból áll, ami utazáskor körülbelül egy kilométer hosszú cirkuszszerelvényt jelent.

Április 10-től Debrecenben

Eddig soha nem látott produkcióval lép a közönség elé a Richter család nevével fémjelzett Magyar Nemzeti Cirkusz. Az „Afrika! Afrika!” című produkció ötlete tavaly nyáron a Balatonon született, s teljesen új formáció. Miért Afrika? Mert ebben a műsorszámban számos afrikai állat szerepel, többek között két afrikai elefánt a Casselly család jóvoltából. Az elefántok hátán álló Richter József lába között bújik át a fél állatsereglet, még az állatok „óriása”, Zambesi, az afrikai zsiráfbika is. Zambesi, a kétéves zsiráfbika egy német szafariparkból érkezett Magyarországra. Fellépése a cirkuszban igazi különlegességnek számít, mivel magyar cirkusznak még soha nem volt zsiráfja. A másik világszenzációs produkció Maugli története az ifjú René Casselly és négy afrikai elefántjának előadásában. Ez a produkció Monte Carloban arany-díjazást kapott, valamint minden nagydíjat megnyert Massy-ben, Prágában és Budapesten is. A világ legjobb elefántprodukciója! Az egyik legkiemelkedőbb jelenet, amikor René-t egy elefánt repíti fel az ugródeszkára lépve, és triplaszaltóval érkezik egy másik elefánt hátára.

A két nagy cirkuszdinasztia összefonódott, és a tavalyi eljegyzést követően az ifjú pár, Merrylu Casselly és Ifj. Richter József az idei szezonban megmutatja, hogy a harmónia nemcsak a magánéletben, de a porondon is csodákra képes.

A tavaly közösen bemutatott spanyol magasiskola-produkciót idén megpróbálják felülmúlni, természetesen idén is mindezt lovak és elefántok hátán kivitelezve. A „pas de deux” – balett a ló hátán produkcióban Ifj. Richter József két lovon állva emeli feje fölé kedvesét, aki különböző pózokban, újabbnál újabb, eddig még nem látott elemeket is bemutat. Merrylu első ízben válik tagjává a Richter-csoportnak, és vadonatúj lovas akrobata számot és kozák trükk lovaglást mutat be.

René, Gordiano, Jasson, a Kenya Boys, Merrylu Cas­selly, Ifj. Richter és még sokan mások lépnek porondra Debrecenben április 10-től. Két zsiráf, több zebra, tevék, tigrisek, elefántok, egyszóval igazi szavannai hangulat várható!

Felvonulás és nyílt próbák

A Cirkusz Világszövetség kezdeményezésére 2008 óta minden évben, április harmadik szombatján világszerte több mint harminc ország cirkuszi társulata a cirkuszművészet világnapját ünnepli, azzal a céllal, hogy a cirkuszrajongók bepillantást nyerhessenek e közönség elől elzárt világba. Az ebben az időszakban a Debrecenben állomásozó Magyar Nemzeti Cirkusz 2010-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. A nemzeti cirkuszban a közönség nyílt próbákat, bemutatókat tekinthet meg, beavatást nyerhet az állatidomítás rejtelmeibe, valamint a cirkusz állatsátrait is megnézheti.

A cirkuszparádék története a régmúltban gyökerezik, szokás volt, ha egy vándorcirkusz megérkezett a városba, a társulat díszes menetben vonult végig az utcákon, adta hírül az ott élőknek a cirkusz megérkezését. Ez a szokás Amerikából indult, és hosszú évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend Európa nagyvárosaiban is.

A Magyar Nemzeti Cirkusz 2014-ben felelevenítette ezt a régmúltú hagyományt. A nemzeti cirkusz teljes társulata, a Casselly család négy afrikai elefántjával, lovakkal, pónikkal, tevékkel, bohócokkal, valamint a cirkusz nyolctagú fúvószenekarával rendőri kíséretben felvonul a premier napján az ország nagyvárosaiban, ahol műsort adnak.

A Magyar Nemzeti Cirkusz Debrecen belvárosában hat kilométer hosszú útvonalon vonul majd fel az egzotikus állatokkal, artistákkal, művészekkel, bohócokkal április 18-án, a cirkusz világnapján.

– Kovács Enikő –

 








hirdetés