Kovács Zsolt
És persze ezzel együtt elvégezték az Alföld ármentesítését, ami egyet jelent a mai állapot létrehozásával. Tisza vize a jóval rövidebb mederben (ezzel gyorsabban levonul az ár), a mellékfolyók magas gátak között, a felesleges esővizet vagy talajvizet zsilipekkel szabályozott csatornákban juttatják a gyűjtőkbe, folyókba. Ami ezen kívül van, nem más mint kultúrsivatag. Mi helyett is? Rakoncátlan vízjárású folyóágak, szeszélyesen ingadozó vízszintű tavak, végtelen nádasok, benne vizenyős útvesztők, ingoványos rétek és legelők, hátasabb (magasabb) területeken települések. Ám hiába a folyószabályozás, vízrendezés, az Alföld még sok-sok évezredig magán viseli a vízuralom nyomait: kiszáradt folyómedrek, mint hosszan elnyúló hajlatok, a legváratlanabb helyeken kinövő sás, az esős években terpeszkedő hatalmas belvizek.
Most azonban aszály van. És volt 2003-ban, 2000-ben, 1994-ben, 1993-ban, 1992-ben,… szóval sokszor, mondhatnánk, egyre többször. Víz sem a földeken, sem a csatornákban, sem a tározókban, sőt tározók is alig. A folyókban? Ott is kevés, ami van, gyorsan lefolyik, mert anno a vízelvezetésre, ármentesítésre tervezték a ma is meglévő rendszert. Tehát hiába ácsingózunk a tavakba, csatornákba, földekre az életet hozó vízről, vegyük tudomásul, nincs! Tervek ugyan vannak, hogy például Debrecen környékére a Keleti-főcsatornából lehetne vizet vezetni. Ám ami néhány éve 10 milliárd volt, az ma 15 milliárd, néhány év múlva 20 milliárd forint lesz. És ez csak a Civaqua program. Belegondoltunk már, hogy hány és hány „Civaqua program” kellene az Alföldre? Csak azért, hogy az éghajlatunk szeszélyességéből adódó károkat egyáltalán enyhítsük. Szám szerint nem tudom mennyi. Vajon jól tették-e az akkori vízépítőmérnökök, hogy jó másfél évszázaddal ezelőtti víztelenítették az Alföldet? Akkor igen, mert termőföldre, lakóhelyre volt szükség. Ma viszont víz kellene. Ennyire előre nem gondolkodhattak! A maiaknak is vannak tervei, miként legyen több víz.
Afelől bizonyos vagyok, egyhamar ilyesmire nem lesz pénz.