Nézőpont: Tekerés, szívatás
Tény, a főtéren sétálgató, ne adj’ isten elbambuló járókelők időnként majdnem testi kontaktusba kerülnek egy-egy biciklin száguldozóval, de ha az ember nyeregbe pattan, rögtön szembetűnik: mennyi gyalogos sétál angyali nyugalommal a kijelölt kerékpárúton, megcsodálva az arra felfestett útburkolati jelet, meg-megállva. Nézőpont kérdése, a zebrán átkelvén a lassítani nem hajlandó autós maga az Antikrisztus, kocsiban zötyögve viszont nehéz megállni, hogy ne dudáljuk le „a vérbe” az előttünk csalingázó biciklistát.
Ilyen a közlekedési morálunk (miért éppen ez volna más?), de addig ne is várjunk javulást ezen a téren, amíg helyenként a minimális feltételei sincsenek meg a közlekedésnek.
A kerékpárutak számát tekintve sem vagyunk Európa élvonalában, de nem is lenne jó, ha túl sokan tekernének, még a végén nem lenne ennyi gyógyszerért sorban álló beteg ember, s a méregdrága vonaljegyek forgalma is megcsappanna. De ez már összeesküvés-elmélet. Vagy nem.
