Az önkormányzat megemlékezésén azt állapítottam meg, hogy olyan emléknapot alkotott a 2010-es kétharmad, amit, úgy látszik, nem mindenki érez a magáénak, ugyanis figyelemmel kísérve a koszorúzók névsorát, az tűnt fel, hogy csak a politikai paletta jobboldaláról érkezett pártok képviselői koszorúztak. Most nem azt firtatnám, hogy vajon miért nem tette ezt a közgyűlésben képviselettel rendelkező valamennyi párt – azzal számoljanak el ők, ha el kell –, hanem hogy vajon vannak-e még olyan ügyek, amelyekhez nem rövidlátó politikai érdekek alapján állnak oda, vagy maradnak attól távol helyi és országos képviselőink. Vita tárgya napjainkban a menekültek ügye, a társadalmi berendezkedés (demokrácia), az annak céljait megfogalmazó alapvetés-gyűjtemény (Alaptörvény), a nyugati szövetségesi rendszerhez fűződő viszony, a kettős állampolgárság intézménye, vagy hogy kell-e emlékezni az ország 95 évvel ezelőtti megcsonkítására. Nagyívűt csak azok tudtak felmutatni akár lokálisan, akár átfogóan, akik önmagukat és korukat is képesek meghaladni. Hol vannak ők? Attól tartok, az annalesi dicsőségtablóhoz a stadionok és az őszödi beszéd egyaránt kevés lesz.
