Nézőpont: Kőkemény érdek

Akt.:
Nézőpont: Kőkemény érdek
Politikusok és politológusok, közgazdászok és társadalomkutatók valószínűleg hajnalig elvitatkoznának azon, hogy a helyes úton jár-e a kormány a devizahitelesek megsegítésében. Ratalics László jegyzete.

Kategorikus választ ma Magyarországon jószerével csak az ad e kérdésben, aki hitbelileg foglal állást Rogán Antalék mellett, avagy ellenük. A többiek inkább a rendezés nehezen kibogozható szálainak lassú felfejtésével igyekeznek kitalálni, képet alkotni arról, hány kör keserűt mer rendelni a jogállamiság kontójára, s mennyire részegül meg saját hatalmától a kormány, a miniszterelnök. Hiszen jól látható, hogy ami ebben a kérdésben politikailag indokolt (a tragikus fordulatot vevő devizahitelezés, ugye, tömegeket érint), az jogilag, de morálisan is megkérdőjelezhető (visszamenőleges hatállyal kell belenyúlkálni polgári jogi szerződésekbe, amiket a felek önként és dalolva szentesítettek az akaratukkal). A bankok vajon ugráltak volna-e, ha a svájci frank a brutális erősödés helyett mondjuk gyengül a mi kis forintunkhoz viszonyítva? Nem valószínű…

Ugyanakkor, védekezhetnek a fideszes döntéshozók, a politikának is megvan a maga erkölcse. S mi más lehet a kötelességük, ha nem az, hogy akkor is a bajba jutott tömegek megsegítéséért harcoljanak, ha közben a jogi, a morális megítéltetés oldaláról elszenvednek valamennyi járulékos, ám szükségszerű veszteséget? Mi magunk vajon melyik politikusi szerepet választanánk: a jogilag korrekt Grál-lovagét a hátában egymillió egzisztenciáját veszítő, könnyen hiszterizálható devizahitelessel, vagy a ravasz rókát, aki a bankrendszerre, az igazságszolgáltatásra is nyomást gyakorolva inkább bevállalja, hogy hát ha külföldön nem is fogadják vörös szőnyeggel, de itthon ez az emlegetett tömeg jó esetben mégis csak képes fedezni a számláit? Melyik karakter tesz többet az országáért, a saját sikeréért?

Tovább bonyolítja, és talán el is lehetetleníti az értékítéletet, hogy a devizahitelesek megsegítésének kérdése nem értelmezhető önnön magában: ha például ennek a körülbelül egymillió családnak a terhein nem enyhítenek, a belső fogyasztás sosem kapaszkodik vissza abba a magasságba, ami már a GDP-növekedését is serkentheti; hiszen a rezsicsökkentés sem pusztán a „szép szemünkért”, hanem egyebek mellett ennek a célnak a szolgálatában történt. Hangzatos célok a nagyközönség előtt, amit a háttérben át meg átszőnek a mindennapos, kőkemény érdekek: ez is a politika.

Ratalics László








hirdetés