Nézőpont Intézet: poltikus és nem politikus államfőkre is van európai példa

Húsz európai köztársaság közül 16-ban kötődik az államfő személye közvetlenül, vagy közvetve valamelyik politikai párthoz – derül ki a Nézőpont Intézet összesítéséből.

A köztársasági elnök pártsemlegességére vonatkozó modell, vagy elvárás egyik országban sincs. A felmérésből kiderül: a megválasztott államfők életútjuktól függetlenül, a jogállami normáknak megfelelően látják el feladatukat.

A Nézőpont Intézet a 27 uniós tagállam 20 köztársaságban végzett felméréséből kiderül: nincs hatással a megválasztás módja az államfők politikai hovatartozására. Tizenkét országban közvetlenül, 8-ban pedig a parlament által választják a köztársasági elnököt, mindkét változatban van példa politikus és nem politikus elnökre. Nicolas Sarkozy francia elnököt például közvetlenül választják és van politikai kötődése, míg ugyanígy szavaznak Szlovéniában is, ahol Danilo Türk független elnök. A parlament választotta meg a politikus-elnököt, Václav Klaust Csehországban, míg hasonló módon a lett törvényhozás a pártpolitikusnak nem tekinthető Valdis Zatlers mellett voksolt.

A hazaihoz hasonló időpontban Németország is szövetségi elnököt választ. A legesélyesebbnek Christian Wulffot tartják a posztra, aki a CDU jelenlegi alelnöke, Alsó-Szászország miniszterelnöke. Elődje, a váratlanul lemondott Horst Köhler szintén tagja volt a CDU pártnak.

Az összesítés szerint a közép-európai régióban sem egyedülálló a Schmitt Pálhoz hasonló szoros pártkötődéssel bíró államfő jelölése. Csehországban például 2008-ban választották újra Václav Klaust, aki korábban a jobbközép ODS alapító elnöke és miniszterelnök volt, a köztársaság elnökeként pedig megőrizte a párt tiszteletbeli elnöki posztját. Az osztrák Heinz Fischer évtizedekig a szociáldemokrata SPÖ képviselőjeként tevékenykedett, a szlovák Ivan Gašparovič pedig a Mečiar-féle HZDS, majd az általa alapított HZD vezető alakja volt.

– Független Hírügynökség –








hirdetés