Nézőpont: Csak egy gyógyír van

Böjte Csaba
Böjte Csaba - © Fotó: Matey István
A gyermekotthonról mindig Böjte Csaba jut eszembe. Nem egy filmhős, aki a díszlet-kápolnában imádkozik az utcagyerekekért, hanem a határon túli élet valós szereplője, aki tényleg leverte egy elhagyatott kolostorról a lakatot, hogy oltalmába fogadhassa a kicsiket. Barak Beáta írása.

Közösségi oldalán mindig beszámol róla, mivel foglalatoskodnak épp – persze ma már a gyermekeknek szentelt alapítványa és gyermekvédelmi intézmények segítségével –, hol borsót szednek, hol kirándulnak, tyúkot etetnek; most pedig a tanévzáró idején hálát ad Istennek, hogy szépen fejlődnek a rábízott életek. A gyermeki elhagyatottság efféle formája nem egyszerű történet. Nem csoda, ha az ilyen intézményeket vizsgálók látnak kiégett gondozókat. Megjósolhatatlan eredményű munka, mitől is lennének motiváltak? Az én anyai szívem mégis inkább azokért a gyerekekért facsarodik, akik talán sosem kaphattak az anyai „szorításból”, s bár nem szenvednek hiányt másban, emiatt érzelmileg nem lehetnek egészek. Jó lenne, ha még több Böjte Csabát adna az egyház, mert akkora szeretet-orvossággal, ami tőle jön, csak mérhetetlen hittel lehet gyógyítani.

– Barak Beáta –


Nem tökéletes, de gyerekcentrikus
Debrecen – Kevés ételt, verekedést is említ a problémák közt az ombudsman jelentése.









hirdetés