Nézőpont: Az élet iskolája

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: Getty Images
Milyen ember az, aki a kiskorú gyerekét küldi maga helyett az erdőbe fát lopni csak azért, mert a kiskorú ugye nem büntethető?! És milyen törvényalkotó az, aki rendeletileg előírja, hogy az ötezernél nagyobb lélekszámú településeken élőknek juszt se jár tűzifa-támogatás?! Petneházi Attila jegyzete.


Nem szeretném összemosni a minisztériumi szobák mélyén mindenféle életszerűtlen szabályozást papírra vető hivatalnok, és a gyerekét lopni küldő szülő felelősségét, de mégiscsak azt gondolom, hogy a napjainkra ezen a téren kialakult állapotokat közösen hozták össze. Mert ugyan miből gondolja a (megélhetési gondokat legfeljebb hírből ismerő) minisztériumi aparatcsik, hogy Hajdúhadházon (csak azért, mert ötezernél többen lakják) nem kelne el a segítség?! A fővárosi V. kerület ódon falai között (a Dunára néző panorámával) nehéz lehet elképzelni, hogy valaki vagy fát lop, vagy megfagy a családja, de ettől ez itt, a keleti végeken még létező probléma.

Mielőtt bárki megvádolhatna azzal, hogy a fatolvajok pártját fogom a tisztességes többség ellenében, szeretném mondani, szó nincs erről. Csupán arra gondolok, hogy a fatolvajok között is vannak „megélhetési bűnözők” (akik rozzan kerékpárjukon tolják haza a rőzsét), és profik, akik teherautószám lopják az erdőt, itt-ott tarra vágva a vadont. Előbbieket célszerű lenne kétkezi munkásként bevonni a szociális tűzifa-programba, utóbbiakat pedig évekre tömlöcbe vetni.

– Petneházi Attila –








hirdetés