Nézőpont: A boldog, szép napok

Akt.:
Illusztráció
Illusztráció - © Fotó: HBN
Az átlagosnál valamivel nehezebben indult a hét, úgy érezte, ezúttal nyomasztóbb a hétfő, fülledt forróság lengte be az utcákat, belassult az egész világ. Tamás Nándor írása.

Az intenzíven megélt hétvége után nehezen indult be a munka motorja, recsegtek-ropogtak a fogaskerekek, mi tagadás, az „öreg járgány szívatóval indult”. Úgy tűnt, mindennél hosszabb lesz az a nap, nem akart röppenni a szárnyas idő. Este a Nagyerdei Stadion felé vezetett útja, ahol nyüzsgés fogadta, építőmunkások, villanyszerelők és bámészkodók népesítették be az aréna körüli zsenge pázsitot.

Hát persze, már építik a Campust! Ettől a felismeréstől hirtelen színek, illatok, hangok és érzetek törtek rá. Felrémlett a gumicsizmás fesztivál, amikor egyetlen sártengerré vált a buli, mégis nyár volt, „még egyszer nyár”. Visszagondolt arra az évre, amikor ugyancsak ömlött a Tankcsapda koncertje alatt, patakzott a víz fentről, de nem bánta, hogy többezredmagával nyúlós péppé ázik. „Adjon az ég, mindent, amit szeretnék!

Persze, hogy ott volt a vidámparkos, tavalyi őrületen is, találkozott a nyári mikulással, felszántotta a nagyszínpad előtti gyepet és fuldokolva tombolt a szaunára hajazó sátorban Kowalskyékra, tudta, nincs baj, „ez is csak egy nap, nem a világvége”. S idén ismét ott fog pogózni, ezúttal már a gyerekével vállvetve. Belül már mosolygott, a frissen csapolt sör ízét érezte a szájában, és a szabadság patikamérlegen mért illatát az orrában. Tudta, jönnek ismét „azok a boldog, szép napok”.

– Tamás Nándor –