Nemzetközi konferenciát rendeztek Izraelben a magyar zsidóságról

Jeruzsálem – A magyar zsidók történelméről, a valláshoz, cionizmushoz, Izraelhez fűződő sajátos kapcsolatáról is szó volt azon a kedden zárult kétnapos nemzetközi tudományos konferencián, amelyet a Tel-Aviv mellett Bar Ilán Egyetemen rendeztek.

A Mindig magyar címmel megrendezett konferencia számos előadója felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar zsidók történelmük során következetesen megpróbáltak megfelelni a helyi elvárásoknak, kiemelkedően azonosultak a magyar kultúrával és Izraelben is határozottan ragaszkodtak sajátos magyar gyökereikhez, kultúrájukhoz és hagyományaikhoz.

Az előadások számos különleges területet felöleltek, az előadók beszéltek például a munkácsi és az erdélyi zsidókról, valamint a Trianon után a szomszédos országokba került magyar zsidók különleges, kettős és hármas identitásáról is. A konferencia egyik szekciójában a magyar holokauszt, az embermentés és a túlélők ügyeit tárgyalták meg.

A történettudományi megközelítés mellett több tudós szociológiai oldalról közelítette meg a magyar zsidóság sajátosságait. Kiderült például, hogy a magyar zsidók a többi kisebbséghez képest sokkal hangsúlyosabban vettek részt a névmagyarosításban és a térség más országaitól eltérően az ortodoxok közül is sokan anyanyelvükké tették a magyart, átvették a kultúrát.

Az izraeli magyarokról szóló szekcióban szó esett például az ötvenes években Pásztor Béla által szervezett magyar színházról; a magyar származású izraeliek különleges költészetéről; az Új Keletről, a legnagyobb múltú helyi magyar újságról; Gut Árpádról, Izrael meghatározó épületeit tervező építészről; Aigdor Hameiriről, a héber nyelven alkotó izraeli íróról, Ady Endre barátjáról; Michael Kara szobrászról, aki előbb Újvidéken, majd Izraelben lett ismert.

A rendezvényen szóba került a gasztronómia is: a Paprika és libazsír című előadáson kiderült, hogy a paprikás csirkét és a sóletet mind a magyar, mind a magyar zsidó konyha sajátjának tekinti.

A konferencián neves történészek és más szakterületek kutatói tartottak előadásokat. Magyarországról az ELTE, a Közép Európai Egyetem, a Zsidó Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia és a szegedi egyetem tudósai, Izraelből a jeruzsálemi Héber Egyetem, a tel-avivi, a haifai, a Bar Ilán és a Ben Gurion Egyetem és több helyi főiskola szakemberei szólaltak fel, de előadást tartottak amerikai, német és mexikói intézmények kutatói is.

A rendezvényen felszólalt Daniel Herskovitz, a Bar Ilán egyetem magyar származású elnöke; Natan Csaranszkij, a Zsidó Ügynökség igazgatója; Nagy Andor tel-avivi nagykövet és Heisler András, a Mazsihisz elnöke.

A nagykövet elmondta: a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy a zsidóság otthon és biztonságban érezze magát és ismét virágozzon az együttélés Magyarországon.

Heisler András a magyar zsidó közösség sokszínűségéről, befogadó és toleráns szemléletéről beszélt az összes zsidó vallási irányzattal szemben és kiemelte, hogy a veszélyes tendenciák, az antiszemita szóbeli megnyilvánulások ellenére fizikai bántalmazás nem éri a magyar zsidókat.

– MTI –








hirdetés