Nemzeti konzultáció – Orbán: a konzultáció segíthet megvédeni magunkat a bevándorlással szemben

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió stúdiójában, ahol interjút adott a 180 perc című műsorban 2017. szeptember 22-én
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió stúdiójában, ahol interjút adott a 180 perc című műsorban 2017. szeptember 22-én - © MTI Fotó: Kovács Tamás
Budapest – A “Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáción való részvételre kér Orbán Viktor miniszterelnök mindenkit, mert szerinte az emberek ezzel segíthetnek abban, hogy Magyarország meg tudja védeni magát a bevándorlással szemben.

A terv le van írva, maga Soros György tette közzé: pontokba szedte akciótervét arról, mit kellene tenni szemben azzal, amit a magyar kormány javasol – mondta a kormányfő pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.

Szerinte e terv pontról pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták.

A “Soros-tervnek megfelelően” az Európai Bizottság már egy éve elkészítette az állandó migránselosztási rendszerre vonatkozó javaslatát – jelezte, megjegyezve, a magyar ellenzék időnként tagadja, hogy ez létezne.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a miniszterelnökök uniós tanácsában biztosan nem lesz meg erről az egyhangú döntés, mert ha más nem, ő vétózni fog.

Ebben a küzdelemben egy nemzeti konzultáció a magyar nemzeti pozíciót javítja – hangoztatta.

Arra a kérdésre, hogy mely témákra nem kapott felhatalmazást a korábbi konzultációkban, Orbán Viktor úgy reagált: nem az a kérdés, hogy van-e felhatalmazása, hanem az, hogy van-e elég ereje, és “a válaszom az, hogy nincs”. Arra van szükség – magyarázta -, hogy az emberek megerősítsék azt a felhatalmazást, amelyet általános jelleggel a választáson megadtak, és így azzal érvelhet a nemzetközi porondon, hogy a magyar nemzeti közösség nagy többsége ugyanazon az állásponton van, mint a miniszterelnök.

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól. Közölte, nem is készül ilyesmire, ez ugyanis teljesen elképzelhetetlen, ilyen típusú fenyegetésnek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben. Törvénytelen, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – jelentette ki, hozzátéve, hogy azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

A kormányfő újfent korrekt igénynek nevezte, hogy az Európai Bizottság kifizesse a magyar határvédelmi költségek felét. Hosszú küzdelmek várhatók erről, de “a végén majd elszámolunk egymással”, és “mindig nálunk van ez a bizonyos csekkfüzet, amit alá tud írni az Európai Bizottság elnöke” – fogalmazott.

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást, miután ő barátságosabb a magyarokkal, mint a rólunk tiszteletlenül beszélő szociáldemokrata kancellárjelölt, Martin Schulz.

A rádióinterjúban a gazdasági mutatókról is szó volt, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: mára közelfogadottságnak örvend az a kijelentés, hogy ma Magyarországon aki akar, az tud dolgozni, el tudja tartani a családját, és megbecsülést is kap, hiszen több mint 50 hónapja nőnek a bérek.

A személyi jövedelemadó mértékét firtató kérdésre a miniszterelnök megerősítette: annak a híve, hogy a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkentsék, mert ez teszi hihetővé azt a gondolatot, hogy érdemes dolgozni. Az az álláspontja – folytatta -, hogy “inkább a pénz elköltésénél alkalmazzunk adót, ezért nagyobb Magyarországon az áfa, mint a jövedelemadó kulcsa”. Ezt igazságosabbnak is tartja, mint “a gyakran elrejthető jövedelmeket” adóztatni.

Megjegyezte: 2010-ben a 3,7 millió dolgozóból 1,8 millió fizetett adót – “kész csoda, hogy életben maradtunk” -, most pedig a több mint 4,4 millió dolgozó emberből mindenki adózik.

Beszélt a nyugdíjasokról is, megerősítve: a kormány tartja magát a nyugdíjak értékének megőrzéséről tett vállalásához, ugyanis a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy a tisztességben megőszült emberek megkapják, ami megilleti őket. Hozzátette, a nyugdíjak értéke nem csökken, sőt évek óta emelkedik.

Az őszi nyugdíjkiegészítés lehetőségét firtató kérdésre azt válaszolta: szerinte lesz ilyen, novemberben látják majd az adatokat, és ha szükséges – és általában szükséges -, utólagos emelést hajt végre a kormány.

A diákokra is kitért, emlékeztetve: azt tudja nyújtani a magyar gazdaság a fiataloknak, hogy kamatmentes lesz a Diákhitel2, és nő a Diákhitel1 összege.

A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta: a program egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni – fűzte hozzá.

A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert “az mind a mi pénzünk”. “Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk, minden fillérért adunk valamit” – mondta, utalva az uniós költségvetésbe történő magyar befizetésre, valamint a magyar kereskedelem megnyitására a nyugatiak előtt.

Végül az új ukrán oktatási törvényről szólva a miniszterelnök világossá tette: az európai kultúrában nem szokás visszavenni a kisebbségeknek már megadott jogokból. Ukrajnában azonban most ez történik: csökkentik a nemzetiségi nyelvű oktatás lehetőségét – hívta fel a figyelmet, közölve: Ukrajnának meg kell értenie, ez nem teszi lehetővé, hogy közelebb jusson az unióhoz, “ezt mi sem fogjuk megengedni”. Hozzátette, az ügy nem politikai természetű, hiszen “az ügy végén gyermekek, szülők vannak”.

– MTI –








hirdetés